Strasbourg másnap
A lapunknak nyilatkozó kormányzati források szerint nem sérült a miniszterelnök presztízse az olykor indulatos vita során, sőt elmondható róla, hogy sikeres volt. A hivatalos kormányálláspont is az, hogy a miniszterelnök megvédte Magyarországot az Európai Parlamentben (EP).
NavracsicsTiborminiszterelnökhelyettes tegnap arról beszélt, hogy a médiatörvény pártpolitikai mezőben zajló vitába került az EP-ben is, és a felszólalók közül a néppárti képviselők támogatásukról biztosították mind Magyarországot, mind pedig a jogszabályt, az európai baloldal képviselői, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek pedig általában támadták – állította.
Gyökeresen másként látja ezt az MSZP. Kovács László azt mondta, az Európai Bizottság tagjaként öt év alatt tíz soros elnökségi programismertetőt hallgatott végig, ám hasonlóan éles kritikát egyetlen miniszterelnök sem kapott.
A Der Tagesspiegel szerint Orbán Viktor megpróbálta tisztán belpolitikai ügynek beállítani a médiatörvényt, a bírálatokat pedig az egész magyar nép elleni általánosító ítéletként értelmezni. A liberális újság szerint ez a hozzáállás nem éppen belátásról tanúskodik, a magyar miniszterelnök nyilvánvalóan még mindig nem fogta fel, hogy mi a vita tétje: az egész Európai Unió szavahihetősége.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint viszont szó sincs arról, hogy Magyarország diktatúra felé halad, s itt az ideje, hogy a médiatörvényről objektív vita kezdődjön. A kormány a nem csillapodó nemzetközi bírálatokra válaszul ellenoffenzívát indított, ennek részeként „súlyos tárgyi tévedésekről” és „kettős mércéről” beszél. Érveik azonban csak részben állják meg a helyüket. Polyák Gábor médiajogász szerint a médiatörvény annyira bonyolult, hogy a végrehajtásában kulcsszerepet kapó két grémium, a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sem érti.