Miért halt meg Melissza?
– Evett az én Melisszám szinte mindent, krumplit, répát, főzeléket, csak káposztát meg babot nem adtam neki, mert az felfújta volna – sorolta az elhunyt kislány édesanyja a Heves Megyei Bíróság egri épületének folyosóján, az elsőfokú tárgyalás szünetében, amikor arról kérdeztem: hogyan táplálta a csecsemőt.
– Szoptattam is, csak aztán terhes lettem az ötödik lányommal, Margarétával, és a sógornőm azt javasolta, válaszszam el a gyereket, mert másképp megfertőzi őt a tejem. Onnan kezdve azt kapta, amit mi is ettünk, villával összetörtem neki az ételt, és teát ivott mellé, mert nem szerette a tejet –mondta a huszonkilenc éves S. Edina. Aztán hozzátette: még azt a joghurtot is megvette a gyereknek, amit a tévében reklámoznak, „tudja, amitől a gyomorfájás is meggyógyul.”
A tizenhárom hónapos L. Melisszát 2009. január 6-án súlyos, életveszélyes állapotban, mentővel szállíttatta a gyöngyösi Bugát Pál kórházba az erki háziorvos, E. Róbert, akit utóbb foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt, nem jogerősen, vétkesnek talált az ügyben a bíróság, büntetése ezért 200 ezer forintos pénzbírság. A háziorvos előző nap, január 5-én is látta a kislányt, akit hányásos, hurutos tünetek miatt vittek el hozzá a szülők: ekkor gyógyszereket írt fel a gyereknek, de nem ismerte fel a kiszáradás, a kóros alultápláltság jeleit. Az orvos szakértők – köztük a Heim Pál kórház egyik gyermekgyógyász szakfőorvosa, s a Semmelweis Egyetem igazságügyi orvos szakértője – megállapították: ha a háziorvos az előírásoknak megfelelően, tetőtől talpig levetkőzteti és megvizsgálja a gyereket, fel kellett volna tűnnie, hogy a végtagjai vékonyak, a bőre száraz, miközben esetleg a hasa valóban puffadt. A tárgyaláson az orvos és a védőnő több alkalommal hangoztatta: a kislány – akit duci hasa miatt a családban „Dömpernek” becéztek – nem tűnt soványnak. Ezzel szemben, amikor január 7-én hajnalban a gyöngyösi kórházban az életmentő beavatkozások ellenére a kóros alultápláltság, és az emiatt kialakuló fertőző betegség következtében meghalt, alig több, mint öt és fél kilós volt az akkor 13 hónapos kisgyerek. A háziorvos azzal érvelt: vegyes – felnőtt és gyerek – körzete van Erken, ezerötszáz betege van, a kartonok szerint január 5-én reggel tizenegy órakor már a hatvanadik páciense volt Melissza. A faluban nincs gyermekorvos.
– Ilyen körülmények között minden beteget tetőtől talpig megvizsgálni fizikai képtelenség – érvelt a háziorvos.
A szakértők megállapítása szerint, ha a kislány már január 5-én kórházba kerül, javultak volna az életben maradási esélyei.
A nehéz szociális körülmények között élő, többször lakhelyet változtató, a pszichológus szakértők szerint enyhe fokban értelmi fogyatékos, kevéssé empatikus anya rendelkezett azzal az alapvető elméleti és gyakorlati tudással, amely a gyerekneveléshez szükséges – hangzott el a bíróságon. Ennek ellenére nem aggasztotta, hogy a kislány – aki 2007 decemberében két és fél kilós testsúllyal, egészségesen született – féléves korától egészen a tragikusan bekövetkezett haláláig szinte alig hízott, súlya hónapokig hat kilogramm körül mozgott.
– Csecsemőkorban a súlyvesztés vagy a tartós stagnálás komoly betegségre vagy táplálkozási zavarra figyelmeztet – érveltek az orvos szakértők. A bíróságon kiderült: a szociális és egészségügyi ellátórendszer hiányosságai is hozzájárulhattak a kislány halálához. A Heves megyei, jórészt romák lakta Erken nincs állandó védőnő, a gyermek gondozását felügyelő szakemberek a szomszédos Hevesről járnak át, s félévente váltják egymást. Előfordulhat, hogy ilyenkor nem adnak át egymásnak minden fontos információt. Az egyik védőnő még súlygyarapodást is regisztrált a kislánynál, aki 2008. augusztus 25-én 6,58 kilogrammot, október 29-én pedig 6,8 kilogrammot nyomott, így a szakember csupán annyit jegyzett fel, hogy „súlyfejlődése vontatott.” Azt azonban nem tudta, vagy nem ellenőrizte, hogy a csecsemő ekkor már hónapok óta nagyjából hat kilogramm súlyú volt. Erről a jelenségről a háziorvost sem tájékoztatta. Szakértők szerint az is elképzelhető – hangzott el a bíróságon –, hogy a védőnői nyilvántartás hiányos volt. A védőnőt végül bűncselekmény hiányában felmentették a gondatlan veszélyeztetés vádja alól.
Kiderült: egy fatális esemény is hátráltathatta a háziorvost, hogy a kislány egészségügyi állapotát pontosan felmérje. Melissza ugyanis már 2008. december 29-én többször hányt, ám ekkor szülei a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő Jászárokszállásra vitték át, az ügyeletes orvoshoz. Miután azonban az erki és a jászárokszállási ügyeletes háziorvos között nem volt számítógépes kapcsolat, és a december végi esetről a szülők sem tájékoztatták doktorukat, ezért ő erről nem tudott.
– Ha az erki orvos tudja, hogy a kislányt egy héttel korábban már egy másik kollégájához is elvitték, talán alaposabban megvizsgálja a beteget – vélekedtek a szakértők. A családban időközben –2009 májusában – megszületett az ötödik kislány. Margaréta súlya is tavaly több hónapon át stagnált, sőt csökkent is. Az erki háziorvos – részben Melissza halálából okulva – két alkalommal is kórházba utalta emiatt. A vizsgálatok nem tártak fel semmilyen rendellenességet.
