Konzervatív püspök küldetéstudattal
Kicsoda Mayer Mihály, akinek egyénisége mindig is megosztotta a pécsi egyházmegye hívőit? A kevésbé iskolázottak általában fenntartás nélkül tisztelték őt. Ebben szerepe volt annak, hogy püspök prédikációbeli üzenete egyszerű, retorikája, beszédtempója méltóságteljes, könnyen követhető. Az értelmiségi hívők már kritikusabbak voltak Mayerral, ők ugyanis túlzottan konzervatívnak ítélték a püspököt.
Mayert ez nem sértette, ő büszkén vállalta konzervatizmusát, s azt, hogy megveti a „világot megrontó” liberális eszméket. Nem titkolta, hogy a római katolikus vallást tartja az egyetlen igaz hitnek, s az új vallások többségét „divatos bóvlinak” minősítette. E vallások sikerét annak tulajdonította, hogy olcsó eszközökkel – például a Biblia részleteinek zanzásított túlhangsúlyozásával, vagy extázisba hajtó rockzenével – operálnak, és arra építenek, hogy a hitre szomjazók egyre igénytelenebbek.
Mayer Mihály a saját vallásán belül jelentkező modernizációs igényekről is gyakran lesújtóan beszélt. Megingathatatlanul kitartott a papi nőtlenség ideája mellett. Úgy látta, hogy egy pap elveszítené szabadsága egy részét, ha felesége és gyermeke lenne, mivel akkortól már az ő boldogulásukra is gondolna.
Konzervatizmusát időnként a nem hívők is tapasztalhatták. Emlékezetes eset volt, amikor 2001 nyarán a püspök megszólalt egy, a pécsváradi várban bemutatott színdarab ellen, mivel a hipotetikus mű szerint István király a halála előtt megbánta, hogy a magyar nép felvette a kereszténységet. Arra kérte a hívőket, hogy kerüljék a színházat, s ha már jegyet váltottak a drámára, akkor tüntetőleg hagyják ott az előadást. Tavaly ősszel egy pécsi kiállítás ellen agitált, mivel azt gondolta, hogy a lengyel művészek tárlata sérti a közerkölcsöt. A két megszólalás azonban nagyon jó reklámot biztosított az említett eseményeknek: a színházban pluszelőadást kellett tartani, akkora volt az érdeklődés, a kiállítás megnyitóján – ami egyébként alighanem érdektelensége fulladt volna – egy tűt se lehetett leejteni. Mayer tudta, hogy szavainak ez lehet a következménye, mégsem fékezte magát: úgy érezte, hogy meg kell szólalnia.
Egy ismerőse azzal magyarázta a püspök magatartását, hogy Mayernak küldetéstudata van. Az illető aforizmaszerűen fogalmazott a püspökről:
– Jézus az apját nem ismerte. Ő se. Jézus nevelőapja asztalos volt. Az övé is. Jézus családját üldözték. Az övét is.
Az aforizmákban gyakran több a csillogás, mint az igazság, ám ettől még való, hogy az 1941-ben Kisdorogon, paraszti famíliában született Mayer Mihály alig ismerhette édesapját. Az apa előbb a fronton szolgált, majd 1945-ben – német származása miatt – a Szovjetunióba hurcolták, „málenkij robotra”. A férfi egy évvel később elpusztult a fogolytáborban. A két gyermekkel özvegyen maradt édesanyát feleségül vette az elhalálozott férj öccse, aki asztalosként dolgozott.
Mayer Mihály hetedikes korában érzett először elhivatottságot a papi pálya iránt. Az érettségi után felvették a győri hittudományi főiskolára. A papi pályát 1964-ben kezdte. Simontornyán, Pincehelyen, Tamásiban és Dunaföldváron volt káplán. A folyóparti településnek 1981-től ő lett a plébánosa, majd 1985-től a szekszárdi belvárosi plébániát irányította. 1989-ben szentelték püspökké, s akkor lett a pécsi egyházmegye vezetője.
Püspöki pályája kezdetére esett az az időszak, amikor az egyház visszaigényelhette államosított ingatlanjait. Mayer keményen küzdött a volt egyházi javakért. Kívülről azért bírálták, mert az ingatlanok időnként kompromisszumképtelen visszakövetelésével nehéz helyzetbe hozza Pécs városát. Az egyházon belülről meg azért kapott kritikát, mert sokan úgy vélték: a püspöknek fontosabb az ingatlanok birtokbavétele és tatarozása, mint a hívők lelkének ápolása. Mayer szerint viszont az egyház vagyoni helyzetének helyreállítása nem vett el energiát a mentális feladatoktól, s hirdette, hogy erős egyház nem létezhet biztos anyagi-intézményi háttér nélkül.
Nem kétséges, hogy a pécsi egyházmegye komoly eredményeket tudott felmutatni az ingatlanok visszaszerzésében és felújításában. Elképzelhető viszont, hogy épp az ingatlan-ügyek vezethettek a püspök idő előtti visszavonulásához. Mayer 2010 szeptemberében felmentette hivatalából Wolf Gyulát, az egyházmegye első számú gazdasági vezetőjét. Bár az erről szóló közlemény azt állította, hogy Wolf az egészségi állapota miatt maga kérte a felmentését. Az Egyházfórum című folyóirat cikke szerint viszont a Vatikán súlyos szabálytalanságokat talált az egyházmegye pénzügyeiben, s ezért kellett a püspöknek meneszteni a gazdasági vezetőt. Wolf távozása után többen is a rendőrséghez fordultak, azt állítva, hogy a püspökségen gazdasági visszaélések történtek. A rendőrség vizsgálatot indított csalás és más bűncselekmények gyanújával, ám arról, hogy mit vizsgálnak, és a feljelentésekben szereplő bűncselekmények okán kit ért kár, illetve a kár értéke mekkora, arról egyelőre nem nyilatkoznak.
Csak találgathatjuk, hogy a feljelentésekben leírt bűncselekmények valóban megtörténtek-e, s ha igen, akkor voltak-e a törvénysértéseknek egyéni haszonélvezői. S egyelőre az is titok, hogy ha voltak visszaélések, akkor a püspök tudott-e azokról. Mayer Mihály távozásából a kívülállók arra következtetnek, hogy igen.
Veres András szombathelyi püspök, a pécsi egyházmegye átmeneti időre kinevezett apostoli kormányzója szerdai pécsi bemutatkozó sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy Mayer Mihály miért nem vesz részt a beszélgetésen, azt válaszolta: az számára kényelmetlen lenne.
