Építkezés veszélyeztetett területen
GALÉRIA a kulcsi földindulásról - kattintson a képre!
A Fejér megyei Kulcs községben évtizedek óta tudtak arról, hogy a Duna közvetlen közelében lévő partfalon kiépült üdülő terület instabil, többször is megmozdult már ott a föld. Ennek ellenére a faluban mindenkit megdöbbentett: hétfő éjjel több száz méter hosszan megcsúszott a partfal, és emiatt két utcában ötvenkét ház megsérült. A veszélyeztetett területen tizennégy család élt állandó lakosként, az épületek többségét hétvégi házként használták tulajdonosaik. Az otthontalanná vált emberek többsége rokonokhoz költözött, három család elhelyezéséről a helyi önkormányzat gondoskodott. A területet lezárták, mert a geológusok szerint további földmozgások várhatók. Kiss Csaba, a település polgármestere szerint nem kizárt, hogy több épületbe már soha nem térhetnek vissza tulajdonosaik, mert az esetleges újabb földmozgások miatt azokat a házakat is bontásra ítélhetik, amelyek kevésbé sérültek meg.
A történtek nyomán megkerülhetetlen a kérdés: ha már régóta köztudott volt a partfal mozgása, akkor miként épülhettek fel ezen a területen a házak? A polgármester szerint az épületek többségét még a hatvanashetvenes években húzták fel, s akkoriban – mivel Kulcs Rácalmáshoz tartozott – ez utóbbi település építési hatósága adta ki az engedélyeket. (Telefonérdeklődésünkre a rácalmási önkormányzatnál Györe Andrea jegyző azt közölte: már nincs senki a hivatalban, aki vissza tudna emlékezni, miként zajlottak évtizedekkel ezelőtt az engedélyezési eljárások.)
Kiss Csaba hozzátette: akkoriban gyakorta tanácselnökök, párttitkárok, sőt tudomása szerint miniszterek is építkeztek a panorámás telkeken. Nekik pedig – fogalmazott Kiss Csaba –abban az időben senki nem mert ellentmondani. A rendszerváltás után néhány évvel Kulcs önálló községgé vált, és saját építési hatóságot hozott létre. Az önálló községnek pedig egyik első intézkedése volt az, hogy a veszélyeztetett területen építési tilalmat rendelt el, s kizárólag felújításra adtak engedélyt. Emellett az ezredforduló óta már napirenden volt a partfal megerősítésének ügye: a község eddig kétszer pályázott támogatásért a 400 millió forintba kerülő munkálatokhoz – sikertelenül.
Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára tudósítónk érdeklődésére közölte: mindenekelőtt fel kell tárni azt, hogy a területen az előírásoknak megfelelően, engedéllyel épültek-e a házak, hiszen az elmúlt évtizedekben „köztudott volt, hogy gyakoriak a talajmozgások”, emiatt például 1968-tól kezdve éveken át építési tilalom volt érvényben.
Arra a kérdésünkre, hogy a település számíthat-e a vis maior keretből támogatásra az utak és csatornák helyreállításához, valamint a megcsúszott partfal megerősítéséhez, Szaló Péter nem kívánt válaszolni.
Információink szerint a kulcsi károsultak körülbelül fele kötött biztosítást házára. Ők, ha házuk engedéllyel épült, számíthatnak kártérítésre. A biztosítók ugyanis többnyire beépítik az alapszerződésbe a földcsuszamlás kockázatát – mondta érdeklődésünkre Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.
