„Olyan volt az uniós elnökségünk folytatása, mint amilyen a kezdése: tragikus.” Így kommentálta Orbán Viktor brüszszeli beszámolóját és vitáját az MSZP elnöke. Mesterházy Attila úgy vélte, a kormányfő ízelítőt adott Európának is abból az arrogáns és kioktató stílusból, amelyet a hazai politikai életben is használ. „Egy cinikus politikus jelent meg az euró pai képviselők előtt, aki tudatosan demagóg és populista válaszokat adott a felvetésekre. Idesorolható az a megjegyzése, amely szerint személyén keresztül valójában az országot támadják, holott erről szó sincs, és ezt ő is tudja. Az erős kritikával nem a magyar nemzetet illették, hanem őt magát és az elmúlt nyolc hónap politikáját. Az a megjegyzése pedig, hogy az országban a jogállam újjáépítése és megerősítése zajlik, a cinizmus legmagasabb csúcsa” –mondta lapunknak Mesterházy, hozzátéve: Magyarországon centralizálás és a demokratikus keretek lebontása folyik. A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy az uniós elnökség tematikájában szereplő témákat az MSZP fontosnak tartja és támogatja azok megvalósítását. „Érdekeltek vagyunk az uniós elnökség sikerében, ebben támogatjuk a kormányt” – tette hozzáMesterházy, kiemelve: ha Orbán továbbra is ezen az „életveszélyes úton” halad tovább, az sikertelenségre ítéli a következő fél évet.

Az LMP egyetért az Európai Parlamentben említett magyar elnökségi prioritásokkal, de Schiffer András frakcióvezető hiányolta, hogy a kormányfő felszólalásában nem beszélt a térség negatív adó- és bérversenyéről, illetve a klímapolitikáról. A médiatörvényt ért kritikákról azt mondta, hogy nehéz hitelesen fellépni az uniónak mondjuk a kínai, közel-keleti vagy fehérorosz jogtiprások ellen, ha eközben a soros elnök Magyarországon a totális többségi uralmat kívánja megvalósítani. Sajnálatosnak nevezte, hogy a médiatörvény és a jogbiztonság elleni támadások megterhelik az uniós elnökséget, de véleménye szerint ezért minden felelősség a kormánytöbbséget terheli.

A szólásszabadságért és annak hagyományáért szerveznek kulturális esztrádműsort január 22-én, a Magyar Kultúra Napján este héttől az Ankerben. Molnár Péter, a szervezők és fellépők egyike, a Közép-európai Egyetem médiakutató központjának szólásszabadságjog-kutatója lapunknak elmondta: azért tartják ezt a különleges művészeti eseményt a magyar kultúra napján, mert hangsúlyozni akarják, hogy a szólás és a sajtó szabadsága kulturális hagyományunk alapvető része, a művészet pedig, a szólás különlegesen szabad formájaként, nagy szerepet játszott e hagyomány megteremtésében és szerepet kell játszania a megőrzésében is. Az esten fellépő művészek – köztük Kulka János, Gryllus Dorka, Péterfy Bori, Závada Pál – úgy gondolják, hogy nekik is ki kell állniuk a szólás szabadságáért, függetlenül világnézeti különbségeiktől.

Január 27-én nemcsak Budapesten, hanem várhatóan több vidéki nagyvárosban egyszerre lesz tüntetés a magyar sajtószabadságért. A Facebook közösségi portálon elindított „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” oldal által meghirdetett múlt pénteki tüntetésen tízezer ember követelte a médiatörvény módosítását, a médiát felügyelő testületek politikai függetlenségének biztosítását, a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségének helyreállítását. Budapest mellett várhatóan Szegeden és Pécsett is lesz demonstráció a sajtószabadság védelmében.

A sajtószabadság mellett a szociális jogok védelmében írt nyílt levelet 23 civil szervezet és több mint 50 magánszemély, köztük Kertész Ákos író, Krausz Tamás történész, Róna Péter közgazdász, Tamás Gáspár Miklós filozófus. Álláspontjuk szerint, „ha sikeres ellenállási mozgalomban gondolkodunk a sajtószabadság védelmében, akkor egyúttal a szociális jogok védelmét is vállalnunk kell. Ez az egyetlen garancia arra, hogy valóban demokratikus tömegmozgalom jöjjön létre, hogy meggátoljuk egy tekintélyuralmi rendszer végleges berendezkedését Magyarországon”.

Kiricsi tévedése

A médiaalkotmány alapján a médiahatóság nem, csupán bíróságok és a nyomozó hatóságok kötelezhetik indokolt esetben az újságírókat információforrásuk felfedésére – közölte Kiricsi Karola, a Médiatanács szóvivője. Hozzátette: a médiaalkotmány az eddigi gyakorlattal szemben lehetővé teszi, hogy az oknyomozó újságírók akár büntetőeljárásban is megtagadják forrásuk felfedését. Erre csakis a nemzetbiztonság és a közrend védelme, illetve bűncselekmények elkövetésének felderítése és megelőzése érdekében kötelezhetik őket. A lapunk által megkérdezett médiajogász szerint a törvény a „hatóság” és a „hatósági eljárás” fogalmait használja. Amenynyiben a jogalkotónak az lett volna a szándéka, hogy a forrás kiadására kizárólag büntetőeljárásban legyen kötelezhető az újságíró, akkor a „nyo mozó hatóság” és a „büntetőeljárás” fogalmakat használta volna. Így a mostani törvényszöveg alapján bármely hatóság – például az APEH jogutódja, a NAV, a médiahatóság vagy bármilyen szakhatóság, akár szabálysértési hatóság is – kötelezheti az újságírót az informátora felfedésére. (B. I.)

Pécsi demonstráció a sajtószabadságért