A BM azért egészítené ki ezzel a passzussal az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletet, mert szinte mindennapossá vált, hogy a hozzátartozók és az ismerősök így próbálnak üzenni az elítélteknek. De a beszélőre sem lesz érdemes tiltott tárgyat vinni, mert már azért is hasonló büntetés járhat, ha valaki mindjárt a beléptetéskor megbukik, mondjuk a mákos kalácsba sütött reszelővel.

A tervezet egyébként mindjárt lehetőséget ad az új szabály kijátszására, hiszen akkor nincs szankció, ha valaki fényjelekkel – mondjuk egy autó lámpájának kapcsolgatásával – küld jelzéseket. Ugyanakkor érdemes lehet egy közeli lakás tulajdonosával is megalkudni – nem egy fegyintézet a város kellős közepén működik –, mert ezt a szabálysértést csak közterületen lehet majd elkövetni. Aki tehát egy ablakból kiabál vagy mutogat, a javaslat szerint elkerülheti a felelősségre vonást.

Változnának a jogosulatlan címhasználat szabályai is. Eddig elvileg mindenkit meg kellett büntetni, aki „mások előtt” őt meg nem illető címet használt, illetve kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul viselt. A rendeletet e tekintetben inkább csak pontosítanák: ilyen cselekményért csak akkor járna büntetés, ha azt nyilvános helyen vagy közterületen követik el. Tehát otthon, baráti társaságban bárki bármilyen uniformist magára ölthet, és akár tábornok úrnak is szólíttathatja magát, de az utcára már ne menjen ki. További változás: kevés, ha az öltözék a rendvédelmi szervek vagy a katonaság egyenruhájára hajaz, mert annak alkalmasnak kell lennie a megtévesztésre is, egyébként nincs büntetés. Emellett bírság járna akkor is, ha valaki a Vöröskereszt jelvényével él vissza: egy az autón vagy a ruházaton jogosulatlanul elhelyezett matrica húszezer forintba kerülhet.

A közlekedési szabálysértések miatt kiszabott közigazgatási bírság a költségvetési törvény szerint idén már nem a rendőrséget illeti meg. Az átmeneti szabályokat ugyanez a rendelettervezet-csomag határozzameg. E szerint a tavaly kivetett bírságokból idén befolyó pénz még az ORFK számlájára kerül, de a január 1-je után kirótt büntetések már a Magyar Államkincstárhoz folynak be.

A közigazgatási bírságból származó összeget – a tavalyi és az idei költségvetési előirányzat szerint ez 16 milliárd forint –2008 óta a közlekedésrendészeti feladatok ellátására, valamint az ellenőrzéshez szükséges eszközök fejlesztésére használhatták fel. Mostantól tehát a rendőrségnek közvetlenül egyetlen fillérnyi haszna sem származik abból, ha szorgalmasabban büntet. A változással azonban a rendvédelem nem járt rosszabbul, mert a tavalyi 195 milliárdos támogatással szemben az idén 222,7 milliárdot kap, miközben a rendőrség saját bevételi előirányzata csaknem 21 milliárdról 5,3 milliárdra csökken. Így a testület a 2010-es 216 milliárd helyett ebben az évben 228 milliárd forinttal gazdálkodhat.

A börtön kerítésén kívülről üzenő ismerősök