Az uniós biztos három fő aggálya
Amédiatörvény „a jelek szerint problémát okoz” az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel (AVMS) összevetve. Ugyanis „úgy tűnik, hogy (a törvény) vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is” – említette Kroes az első aggályt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az AVMS az „eredetország elvének” alapjára helyezkedik, vagyis arra az elvre, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia. Az irányelv nagyon precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi csak az eltérést ettől az elvtől – mondta az EU-biztos, és közölte, hogy szóban már jelezte magyar partnereinek ezzel kapcsolatos aggályát.
Második aggályként azt hozta fel Neelie Kroes, hogy a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről – ahol az ilyen követelmény teljesen bevett dolog –kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például az egyszerű videobloggereket. Szerinte ez a szabály nem kellőképpen világos, és így az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, és ezáltal problémákat okozhat „a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően”.
Kroes harmadik aggálya azzal kapcsolatos, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége a médiaregisztrációs szabályok „túlterjeszkedő alkalmazásának”.
E három aggály említésén túl az EU-biztos kitért arra is, hogy továbbra is vizsgálják „a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését”.
Neelie Kroes a LIBE-ülésen beszámolt arról, hogy már december 23-án levélben kért tájékoztatást a magyar hatóságoktól a médiatörvénnyel kapcsolatban. Az elfogadott magyar törvényszövegről szóló hivatalos értesítés a múlt kedden érkezett meg az uniós végrehajtó testülethez.
„Most gondosan áttekintjük a törvény előírásait, és teljes objektivitás mellett fogjuk elkészíteni jogi értékelésünket” – fogalmazott a biztos. Elmondta, hogy a törvény előzetes áttekintése nyomán a hét végén, valamint e nap folyamán kapcsolatban voltak a magyar hatóságokkal, és felhívták a figyelmet azokra a pontokra, amelyek „első pillantásra nem látszanak kielégítőnek”.
Ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül írásba foglalja a bizottság megállapításait.
Kroes emlékeztette a LIBE-ülésen résztvevőket arra, hogy az uniós végrehajtó testület jogérvényesítő hatásköre az alapvető jogokat illetően csak az olyan esetekre terjed ki, amikor a tagállamok az Európai Unió jogi előírásait alkalmazzák. A médiapolitikáért felelő biztosi minőségében ő a magyar médiatörvényt az AVMS uniós irányelvnek való megfelelés szemszögéből vizsgálta – tette hozzá.
„Teljességgel bízom abban, hogy Magyarország minden szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadság európai értékeinek és az irányadó EU-joganyagnak, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák” – hangsúlyozta a strasbourgi ülésen Neelie Kroes. Emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök világossá tette: kiigazításokat tesznek, ha az Európai Bizottság a jogi elemzés elvégzése nyomán hiányosságokat állapít meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságokkal való folyamatos kapcsolattartás során ő maga „támaszkodik ezekre a biztosítékokra”.
Az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága és a kulturális bizottság összevont, rendkívüli ülésén jelen volt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, a soros EU-elnök Magyarország képviseletében.
