A magyar kormányzat és ellenzék a médiaügyekben ezen a héten főként Strasbourgra koncentrál, várhatóan az új magyar törvénnyel kapcsolatos nemzetközi tiltakozás fogja végigkísérni Orbán Viktor szerdai európai parlamenti előadását a soros uniós elnökségről. A Fidesz Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő hétvégi budapesti sajtótájékoztatójával már „elővágást hajtott végre”, rögzítve, hogy a kormánypárt szerint Magyarországon sajtószabadság van, és – a nemzetközi tiltakozásra utalva – szerinte az európai baloldal és liberális erők kettős mércét alkalmaznak. Ahogy fogalmazott, „amit ők megtehetnek, azt a néppárti politikai erők, a jobboldalhoz tartozó politikai erők nem tehetik meg”. A Fidesz abban bízik, hogy a legnagyobb frakció, a néppárti, ahová a magyar kormánypárt is tartozik, azt képviseli, hogy a magyar médiatörvény ügyében meg kell várni az Európai Bizottság vizsgálatát, és az eredmény tükrében kell dönteni a szükséges lépésekről. A több hónapig is elhúzódó vizsgálat végéig a Fidesz minden bizonnyal nem fogja módosítani a törvényt. A második legnagyobb európai parlamenti frakció, a szocialisták azonban a törvény visszavonására szólítják fel a magyar miniszterelnököt, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldaliak pedig azt szeretnék, ha az EP határozatban ítélné el a magyar jogszabályt. Ebbe illeszkedik Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációja vezetőjének hétfői nyilatkozata: Orbán Viktor európai parlamenti szereplése fordulópont lehet, ha az uniós kérések alapján a magyar kormány felfüggeszti a médiatörvény végrehajtását, majd öszszhangba hozza azt az Európai Unió normáival.

Mindeközben kiállt az Orbán-kormány mellett a liberális-konzervatív lengyel kormány Európa-ügyi minisztere. Mikolaj Dowgielewicz leszögezte, hogy az őszi parlamenti választások nem fogják megzavarni Lengyelország uniós elnökségét. „A lengyel kormány kényelmetlen érzésekkel látta, hogy régebbi uniós tagok, mint Franciaország és Németország és vezető napilapjaik miként torzították el az elmúlt napokban a magyar uniós elnökséget”, megvádolván azzal, hogy az új sajtótörvénnyel megtámadta a sajtószabadságot –mondta Dowgielewicz egy interjúban, amely hétfőn jelent meg az Euobserver uniós honlapon. „Időnként leereszkedő hozzáállással van dolgunk egyes tagállamok részéről” –mondta. Szerinte „Orbán Viktor hírnevet szerzett szabadságharcosként az 1980-as évek végén, nagyon tapasztalt politikus, és semmi kétség sincs az európai értékek mellett való elkötelezettsége iránt”.

A médiatörvényt vizsgáló Európai Bizottság ugyanakkor cáfolta a Magyar Nemzet hétfői hírét, amely szerint „első olvasatban az Európai Unió bizottsága rendben lévőnek találta a magyar médiatörvényt, és csak kisebb módosításokat fog javasolni. Jonathan Todd, a médiaügyekben illetékes Neelie Kroes EU-biztos szóvivője a bizottság déli sajtótájékoztatóján „teljességgel tévesnek” nevezte a lapértesülést. A szóvivő azt mondta, az Európai Bizottságban még folyik a magyar médiatörvény elemzése, a munka távolról sem fejeződött be.

Ma Budapesten a kormány képviselőivel tárgyal a médiatörvényről Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője. A bécsi székhelyű nemzetközi szervezet képviselője találkozik Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral és külügyminisztériumi tisztségviselőkkel. A sajtószabadság-képviselő az elmúlt hónapokban többször is bírálta az akkor még készülő, majd a végül elfogadott új médiaszabályozást is. A hét végén Mijatovic a Der Standard osztrák napilapnak azt nyilatkozta, hogy nem elég megvárni, hogyan alakul az új magyar médiatörvény gyakorlata, hanem módosítani kell, mert a szabályozás utat nyit a cenzúrának. A nemzetközi sajtó is tovább foglalkozik az új magyar médiatörvénnyel. Az MTI jelentése szerint Cserbenhagyva címmel közöl cikket a Der Spiegel. Martin U. Müller, a német hírmagazin tudósítója kiemeli: a médiatörvény központi eleme a sajtó egészét ellenőrző Médiatanács, amely katasztrofális mértékű bírságokat szabhat ki, illetve elrendelheti egy adott újság megjelenésének betiltását vagy egy adó lekapcsolását. Müller szerint a független újságírás amúgy is nehéz helyzetben van Magyarországon. A hirdető vállalatok nagy része állami tulajdonban van. Sok újságíró úgy érzi, hogy cserbenhagyták őket kiadóik, amelyek túlnyomórészt nyugati kézben vannak. Erre reagálva a WAZ-csoport ügyvezető igazgatója azt feleli, hogy „több értelme van a helyszínen hangosan szóvá tenni valamit, mintsem Németországból tiltakozni”. – A WAZ mindazonáltal támogatja újságjainak főszerkesztőit – tette hozzá Bodo Hombach. „Elítéljük a sajtószabadság minden korlátozását” – mondta a Der Spiegelnek Christoph Keese, az Axel Springer kiadó PR-osztályának igazgatója. Szerinte „a törvény egy sor problematikus előírást tartalmaz, amelyeket a sajtószabadság korlátozására lehet kihasználni”. A svájci Ringier-csoport (a Népszabadság többségi tulajdonosa – a szerk.) részéről nem kívántak nyilatkozni Müllernek, arra hivatkozva, hogy előbb megvárják az új törvény „konkrét hatását”. A német tudósító szerint az óvatosság azzal állhat öszszefüggésben, hogy az illetékes magyar hatóság még nem hozott döntést a Springer és a Ringier tervezett összefogásáról. Ugyanebben a lapszámban a Der Spiegel interjút közöl lapunk főszerkesztőjével, Vörös T. Károllyal.

Tüntetés a Parlament előtt január 14-én