Aczél Endre: Orbán és a lehetetlen

2011-01-17 Orbán Viktor Orbán-kormány költségvetés magánnyugdíjpénztár nyugdíj

Alighanem a „Merjünk nagyot gondolni!” mottójú nyilatkozatgyűjteményébe szánta Orbán Viktor azt a mondatot, amelyet a Wall Street Journal közölt tőle. Ebben ez állt: „Világossá kell tennünk, hogy… az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit a nyugdíjjárulékokból beszed”.

Itt megint egy olyan ábránd fogalmazódott meg, amelyben valószínűleg Európa valamennyi kormánya osztozik, ám amelyet még egyiknek sem sikerült megvalósítania. És még esélyt se lát rá egyik se, éspedig annál a kézenfekvő demográfiai oknál fogva, hogy miközben a nyugdíjasok száma egyre nő, a nyugdíjukat előteremtő nemzedékek egyre kisebb létszámúak.

A helyzet sajnos az, hogy az államok a kifizetett nyugdíjak növekvő hányadát kénytelenek adókból (nem járulékokból) fedezni. Ha hinni lehet a volt német kancellár, Helmut Schmidt adatának, az NSZK állami nyugdíjbiztosítója által beszedett járulékok már három évvel ezelőtt is csak az összes kifizetett nyugdíj 67 százalékára voltak elegendőek – a többit a költségvetés fedezte. Dacára annak, hogy a német foglalkoztatottsági (járulékfizetői) ráta 69,4 százalékos, azaz az unióban átlagon felülinek mondható.

Ha Orbán meghirdeti, hogy a magyar nyugdíjak kizárólagos fedezete a járulék lesz, akkor – pályafutása során nem először – a lehetetlenre vállalkozik. A puszta formállogika súgja nekem, hogy olyan, akár tragikusnak is mondható foglalkoztatottsági szint mellett, mint amilyet ma Magyarországon tapasztalunk (55,3%), neki sem sikerülhet az, amire a németeknek messze jobb kondíciók mellett reményük sincs.

Ami nem jelenti, hogy a magyar kormánynak nincsen mozgástere. Van, de ez a tér aknamező, mint mindenütt. Én történetesen a februárra ígért reformprogramban nem annyira parancsokat és fenyegetéseket szeretnék látni („senki nem mehet korhatár előtt nyugdíjba”, „felülvizsgáljuk a rokkantnyugdíjasok jogosultságait” stb.), mint inkább hatástanulmányokkal alátámasztott válaszokat a mit tegyünk, mit tehetünk típusú kérdésekre. Az olyanokra, mint például: emeljük-e tovább a nyugdíjkorhatárt? Csökkentsük-e a nyugdíjak mértékét? Növeljük-e az aktív dolgozók adóit, járulékait, befizetéseit, akár a munkabérterheket is? Kombináljuk-e ezt a hármat, s ha igen, mi módon?

Mindhárom változat megszorít, s ez elől hosszú távon nincs menekvés, csak halogatás. Választási-politikai értelemben a nyugdíjak visszanyesése a legkockázatosabb, de a ciklus elején megtehető. Az aktív dolgozók (és munkáltatók) további terhelése viszont nem csak kockázatos, életveszélyes is, két okból. Egyfelől: a többletterhek csak akkor nem idéznek elő forradalmi hangulatot, ha a foglalkoztatottság és vele a társadalmi jólét (GDP, egyéni jövedelem) gyorsan növekszik, márpedig én ilyen perspektívát pillanatnyilag nem látok. Másfelől: a munkáltatói járulékok növelése lecsapódik a termékek árában és tovább csökkenti az érintettek versenyképességét.

Izgatottan várom a februárt. Kivált annak a jövőnek a felrajzolását, hogy mi lesz a nyugdíjakkal akkor, ha a költségvetés járulékkiegészítő szerepét ideiglenesen felváltó magán-nyugdíjpénztári (rablott) vagyon elfogy?

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.