A katolikus rádiónak is harangoztak
Vasárnap éjfélkor elhallgatott a Magyar Katolikus Rádió (MKR), a rádióadó középhullámú frekvenciájára (Lakihegy 810 kHz, Siófok 1341 kHz, Szolnok 1341 kHz) vonatkozó szerződés ugyanis január 15-én éjfélkor lejárt. Interneten, műholdon és kábelen ugyan tovább sugározhatnak, de hogy kapnak-e másik (a középhullámúnál olcsóbb és jobb minőségű, ultrarövidhullámú) frekvenciát, az még a jövő zenéje. A hosszabbításra lett volna ugyan lehetőségük, öt évre, de ezt az MKR fenntartója, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „a műsorsugárzás rendkívül magas díja miatt nem tudta vállalni”. Juhász Judit, az MKR vezérigazgató-helyettese lapunknak pontos összegeket nem árult el, de mint mondta, a rádió költségvetésének csaknem kétharmadát a sugárzási díj adta, ennek módosításáról pedig nem sikerült megállapodniuk az Antenna Hungáriával. Azt pedig egyelőre nem tudják, hogyan folytathatnák – tette hozzá Juhász Judit, hiszen eddig öt frekvenciakérelmet adtak be, de ezekről még nincs döntés.
A katolikus rádió frekvenciájával kapcsolatos kérdéseinkre válaszul, a médiahatóság csak annyit közölt, hogy az MKR január 15-től nem lesz hallható a középhullámon; „a Médiatanács hivatalból állapította meg a műsorszolgáltatási jogosultság megszűnését, mivel a rádió nem kezdeményezte annak meghosszabbítását, ami további öt évre lehetővé tette volna számára a működést – közölte a hatóság. Amennyiben újra meghirdetik a Budapest 92,9 MHz-es frekvenciát, az MKR újra pályázni fog, de ezzel együtt is eddigi hallgatóik nagy részéhez –köztük a határon túli magyarokhoz – többé nem fognak tudni eljutni.
Emlékeztetőül: ez volt az a frekvenciapályázat, amelyet a Klubrádió nyert el (közvetlenül a parlamenti választások előtt) annak ellenére, hogy a pályázatot bevallottan az MKR-nek ígérték az ORTT-nél. Az új médiahatóság, különböző indokokkal, nem volt hajlandó szerződést kötni a Klubrádióval, sőt eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.
Az új 92,9-es pályázat kiírása további, legalább féléves csúszást jelent, ami miatt a Klubrádió is frekvencia nélkül maradhat. A budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára februárban lejár a jogosultsága. A Klubrádió változatlanul úgy veszi, hogy győztes pályázatuk van a 92,9-esre, és keresik a jogorvoslati lehetőségeket a médiahatóság döntésével szemben.
AzMKR-hez és aKlubrádióhoz hasonlóan bizonytalan további bő félszáz helyi, körzeti adó sorsa is. A RiseFM például már január 6-án elbúcsúzott hallgatóitól a budapesti 88,1 MHz-es frekvencián, ők részben szintén anyagi okokból kényszerültek leállásra.Azt cáfolták, hogy tartozásuk lenne, de a hírek szerint a frekvencia tulajdonosának, az N-Joy Médiának tartoztak jelentősebb összegekkel, amely cég azóta másnak adta bérbe a frekvenciát: az eddig csak a neten sugárzó OneMusicRadiónak. A RiseFM adása a Balaton területén, illetve az interneten továbbra is fogható.
A Roxy Rádió és a Sztár FM jövője sem tűnik sokkal rózsásabbnak: a médiahatóság tavaly novemberben bontott szerződést a Roxyval (budapesti 96,4), annak több mint 90 millió forintos díjtartozása miatt. Ezt a rádió el is ismerte, de szerintük mindez a „velük szemben gyakorolt igazságtalan eljárás következménye”. Kaptak ugyan díjcsökkentést, de még így is közel kétszer több műsorszolgáltatási díjat fizetnek, mint más rá diók – érvelt a Roxy. A szerződés felbontása miatt pedig pert indítanak, és kérték a bíróságtól, hogy az eljárás végéig függesszék fel a döntés végrehajtását. Ez meg is történt, hiszen újra hallható az adásuk a 96,4-en; a többnapos adásszünetet technikai hibával indokolták.
A Sztár FM engedélye január 30-án jár le a 102,1 MHz-re, így – hacsak addig nem kapnak ideiglenes engedélyt –a rádió azon a napon elhallgathat. A folytatásról nincs megerősített információ, de az UPC már január elsejével kivette a Sztárt a kábelcsatorna kiosztásából, a rádió „megszűnésére” hivatkozva. A radiosite.hu értesülése szerint hasonló sorsra juthat a miskolci Rádió Eper és a pécsi Mediterrán Rádió – mindkettő anyagi problémák miatt kényszerülhet leállásra.
Összesen több mint félszáz helyi, körzeti rádió kerülhet hasonló helyzetbe, miután jogosultságuk lejár(t), az új pályázatokat pedig nem írták ki. Az átmeneti engedélyek megadása a médiahatóság mérlegelésén múlik.
Mindeközben a két országos rádiófrekvencia körül is áll a bál, mint arról már beszámoltunk, a 2009-es pályáztatás során „kigolyózott” Danubius és a Sláger Rádió tulajdonosai beperelték a magyar államot a Világbank beruházási döntőbíróságánál (ICSID), amiért a médiahatóság jogelődje, az ORTT – magyar bíróságok szerint is – jogtalanul nyilvánította nyertessé 2009 őszén a Neo FM-et, illetve a Class FM-et. Többek között érvként hozták fel, hogy a két nyertessé nyilvánított pályázó irreálisan magas konceszsziós díjak befizetését vállalta. A 2011 közepéig tartó időszakra az FM1 (a Neo tulajdonosa) évi 355 millió forintot, az Advenio (a Class FM gazdája) pedig 700 milliót ígért, az azt követő időszakra pedig – a 200 milliós alap mellett – az előző évi nettó árbevételük 50, illetve 55 százalékát, vagyis fejenként körülbelül 7, illetve 10 milliárd forintot.
A helyi rádiópályázatokkal, illetve a díjakkal és tartozásokkal kapcsolatos kérdéseinkre a médiahatóság lapzártánkig nem válaszolt.
