Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) még jóval a médiatörvény decemberi parlamenti elfogadása előtt komoly aggodalmát fejezte ki a médiaalkotmány és az akkor még csak tervezetként létező új médiatörvény több pontjával kapcsolatban, hogy azok nem felelnek meg az EBESZ Magyarország által is vállalt normáinak, fenyegetik a média pluralizmusát és a szerkesztői szabadságot, és alkalmasak a politikai viszszaélésekre. Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője a Der Standard osztrák napilap szombati számban azt mondta: nem elég megvárni, hogyan alakul az új médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt. „Ezen nincs mit tesztelni”, válaszolta arra a kérdésre, hogy járható útnak tartja-e a kormánynak azt az érvét, amely szerint meg kell várni, hogyan alakul a törvény alkalmazása a gyakorlatban. A törvény felhatalmazza a Médiatanácsot, hogy bírságot szabjon ki a műsorszóró, a nyomtatott és az internetes médiára, „ilyesmi más európai országokban sehol sem létezik”, mondta, hozzátéve: Fehéroroszországon kívül sehol sincs jogi szabályozás, amely ennyire beleavatkozna a sajtó működésébe. Mijatovic szerint a szabályozás utat nyit a cenzúrának. Aggályosnak tartja a Médiatanács összetételét, és úgy fogalmazott, az a mód, ahogy a hatóságot megszervezték, azt a célt szolgálja, hogy az újságírókat öncenzúrára késztesse és félelmet keltsen bennük.

Nem ért egyet Dunja Mijatoviccsal Deutsch Tamás. A Fidesz EP-képviselője szerint az európai gyakorlatnak megfelelő a magyar médiatörvény tartalma, és ha „annyira borzalmas” lenne a jogszabály, a gyakorlatban annak már meg kellett volna mutatkoznia. A politikus utalt lapunk január 3-i címlapjára, amikor az Európai Unió 23 nyelvén közöltük, hogy „Magyarországon megszűnt a sajtószabadság”. Deutsch szerint épp ez jelzi, hogy sajtószabadság van. Közölte, hogy amíg őt a magyar közéletben látni, addig senkinek nincs félnivalója attól, hogy Magyarországon nem lesz sajtószabadság.

A médiatörvény miatt az Euró pai Parlament több frakciója megszorongatni készül Orbán Viktort, amikor a magyar miniszterelnök a héten Strasbourgban ismerteti a magyar EU-elnökségi programot. Ehhez kapcsolódik, hogy hétfőn rendkívüli ülést tart a magyar médiatörvény ügyében az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága, a kulturális bizottság közreműködésével. Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakcióvezetője a Vasárnapi Híreknek úgy fogalmazott: csak akkor tekinti magát Orbán Viktor ellenfelének, ha a médiatörvény jelenlegi formájában változatlan marad, vagyis nem alakítják át úgy, hogy az európai normáknak megfeleljen. Orbán Viktor viszont a Bild német napilapnak nyilatkozott úgy, hogy kész harcba szállni a médiatörvényért, és különben is, megszokta már még a kommunizmus alatt, hogy ellenszéllel kell szembeszállnia.

A hétvégén a Facebook többen, köztük Polyák Gábor médiajogász is válaszolt a médiahatóság közleményére, amit a közösségi portálon szervezett péntek esti tízezres budapesti tüntetésen elhangzottakra adtak ki. A médiahatóság azt állította, hogy a tüntetők kiáltványának az oknyomozó újságírásra, a büntetésekre és a közszolgálati kódexre vonatkozó része félreértés, mert a Médiatanács tiszteletben tartja a magántitkot és az újságírók bizalmas forrásait; a kiszabható bírságok nem aránytalanok, mert azok az adott médiumtípusok nagyságához, piaci erejéhez igazodnak; a közszolgálati kódex kialakításába pedig számos társadalmi és szakmai szervezetet bevonnak. Polyák Gábor szerint nem igaz az, hogy a szabályozás nem teszi lehetővé a Médiatanács részére az újságírók információforrásainak megismerését. Annak ellenére, hogy a törvény valóban tartalmaz olyan puha garanciákat, mint a fokozatosság elve és az arányosság, a törvényből egyáltalán nem következik, hogy a Médiatanács a büntetésekkel nem lehetetlenítheti el az egyes médiumokat. A törvényben viszont semmilyen előírás nincs arra nézve, hogy közszolgálati kódex megalkotásába be kell vonnia szakmai szervezeteket.

„Csak bátorság!” címmel közölt interjút vasárnap Schiff Andrással a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. A konzervatív német hetilapnak nyilatkozó világhírű zongoraművész sajnálattal állapítja meg, hogy a médiatörvény kapcsán „nagyon kevés bátor hang hallatszik ma Magyarországon, ott erős apátia uralkodik. A másik oldal, a szélsőjobb viszont nagyon hangos és agresszív, elsősorban a névtelen internetes blogokon keresztül”. Az újságíró felidézte Schiffnek a The Washington Postban a magyar kormányt bíráló olvasói levelét. „Ezt követően sok magyar engem gyalázó leveleket írt a szerkesztőségnek, s amikor ezeket a lap nem közölte le, nyomban téma lett a nemzetközi zsidó összeesküvés”, mutatott rá Schiff.

Fiatalok a „fi atal demokráciáért” – képünk a múlt hét pénteki tüntetésen készült