Aki arra számított, hogy Zuschlag János majd az utolsó pillanatban meggondolja magát, és „énekelni” kezd, annak súlyosan csalódnia kellett. A Szegedi Ítélőtáblán pénteken az első fokon súlyosabb büntetést kapott vádlottak – köztük Zuschlag János – perbeszédét tartották. A volt szocialista politikus félórás előadásában csupán megismételte, amit fellebbezésében írt, és amit védője is részletesen előadott már az ítélőtábla előtt. Zuschlag szerint a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, amely nyolc és fél évre ítélte őt, csak a prekoncepciójába illő vallomásrészleteket foglalta bele az ítéletbe. Zuschlag, bár feltételes módban, de azzal vádolta az ügyészséget, hogy a tanúkat „befolyásolhatta”. Zushlag szerint más olvasata is létezik a történteknek, mint ami az ítélet indoklásában szerepel – ezért a bűnösségük nem bizonyítható be minden kétséget kizáróan.

Zuschlag kijelentette: nem bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket. Az egyesületi elnökök nem ismerték egymást, ő koordinálta a pályáztatást, de nem egy bűnszervezet vezetőjeként, hanem mint ifjúságpolitikával foglalkozó országgyűlési képviselő. Nem bűnszervezetbe tartoztak tehát, hanem egy „politikai családba”. Ugyancsak képviselőként, törvényes mandátummal lobbizott a pályázatok sikeréért, ezért az nem lehetett törvénytelen dolog, mutyizás. Azért a hivatalban lévő politikai vezetőknél lobbizott, mert törvényesen azoknál lehetett. Végig úgy érezte, fogalmazott Zuschlag, hogy a bíróság erkölcsi, valamint politikai-filozófiai szempontokat kevert az elbírálásba. Szerinte az elsőfokú ítéletet az a meggyőződés befolyásolta, hogy ez a helyzet a korrupció melegágya. Holott ez egyszerűen a pályáztatás sajátossága: ha kevesebb a pénz, mint amennyire igény van, akkor nem lehet elaprózni, hanem olyanoktól is el kell venni, akik jó pályázatot adtak be. Méghozzá azért, hogy megvalósíthatók legyenek azok céljai, akiket támogatnak.

Arra reagálva, hogy sok nyertes mindössze fantomszervezet volt, és ezek nem a pályázatukban megjelölt programokat valósították meg, illetve egyáltalán nem valósítottak meg programokat, Zushlag azzal reagált: rengeteg pályázó volt, rengeteg program, és senki sem tudta, hogy melyik programot ki valósította meg. Az ifjúsági civil szervezetek elnökei nem vettek részt a pályázatkészítésben, nincs bizonyíték rá, hogy tudtak volna a szabálytalanságokról.

Az elsőrendű vádlott egy szót sem ejtett arról, hogy tudhattak-e az Ifjúsági és Sportminisztérium vezetői, Jánosi György, majd Gyurcsány Ferenc miniszter, illetve Mesterházy Attila államtitkár a fantomszervezetek létéről, és beleszóltak-e, hogy mely civil szervezetek kapjanak pénzt. A másik, nagy érdeklődéssel várt kérdés az volt, hogy kitől kapta a kárenyhítésre szolgáló 50 millió forintot. Ezzel kapcsolatban Zuschlag csak annyit mondott: legális forrásból érkezett a segítség, de nem akarja megnevezni a forrását, mert mindenkit megbélyegeznek, aki kapcsolatba kerül ezzel az üggyel.

Zuschlag arra kérte az ítélőtáblát: tekintse át az elsőfokú ítéletet és enyhítsen azon, mert az elmúlt húsz év minden hibáját nem lehet rajta számon kérni, és mert a bírósági gyakorlat szerint a minősített emberölést elkövető gyilkosok is enyhébb büntetést kapnak, mint ő.

Katus Ferenc harmadrendű vádlott megismételte védője állításait. Ifjúsági szervezetek elnökeként írt alá banki dokumentumokat, de szerinte ebből még nem következik, hogy felelős lenne azért, hogy pályázati pénzt nyert az egyesülete. Az egészről annyit tudott, hogy érkezett egy téves átutalás, amit továbbított annak, akit illet. „Hanyag voltam, egy beavatatlan stróman, de semmi több!”, fogalmazott.

A kilencedrendű Prácser László, aki a Nemzeti Civil Alapprogram kurátoraként segített az utolsó pillanatban kijavítani a hevenyészett pályázatokat, kijelentette: egy pályázatíró nem győződhet meg arról, és nem is feladata, hogy a pályázó által megadott adatok és célok valósak-e. Egy köszörűs nem tudhatja, mi a szándéka a megrendelőnek a késsel –mondta.

Több vádlott is olyan kifejezéseket használt az ügyészséggel, Lados István másodrendű vádlottal, Zuschlag volt titkárával – akinek feltáró jellegű tanúvallomására nagyban épített az ítélet – továbbá az elsőfokú ítéletet meghozó Bács-Kiskun Megyei Bírósággal kapcsolatban, amelyek hallatán Maráz Vilmosné, a tanács elnöke kénytelen volt arra figyelmeztetni őket, hogy a perbeszéd során tilos másokat bűncselekménnyel vádolni.

A másodfokú perből már csak az ítélethirdetés van hátra. A büntetőtanács elnöke bejelentette: erre január 31-én kerül sor.

Új Pest megyei főügyész

Polt Péter legfőbb ügyész Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettest nevezte ki pénteken a Pest Megyei Főügyészség élére. Szabó Ferenc – aki a Bács megyei vádhatóság élén a szóvivői feladatokat is ellátta – már hétfőtől új hivatalában kezdi meg a munkát. (Népszabadság)

Zuschlag János