Heller Ágnes az interjúban úgy reagál a jobboldali lap vádjaira (melybe azóta nem liberális gondolkodókat is bevontak), hogy a Gond-Cura Alapítvány programvezetőjeként egyetlen fillért sem vett fel. A filozófus a Magyar Nemzet állításait becsületsértő rágalmazásnak nevezi.

„Én például liberális filozófusként szerepelek a cikkben – mondja Heller –, ez úgy szerepel a szövegkörnyezetben mint a szitokszó. Szerető Szabolcs (a MN főszerkesztő-helyettese – A szerk.) publicisztikájában azt írja, hogy én, mint a populizmus szakértője, rossz véleménnyel vagyok Orbán Viktorról. Hát itt van a kutya eltemetve! Senkit sem érdekel, hogy Nietzschéről, Lukácsról vagy Heideggerről mit gondolok vagy írok, a lényeg, hogy nem szeretem Orbán Viktort. Amikor a filozófusper idején, 1973-ban párthatározatban ítélték el antimarxista nézeteinket, és deklarálták, hogy nincs helyünk a magyar filozófiai életben, Jánossy Ferenc, Lukács György nevelt fia elment Kádár Jánoshoz, és azt mondta neki, hogy „Kádár elvtárs, nem kéne kitűnő filozófusokat elbocsátani az állásukból, ez nem tartozik a kultúrpolitikához. Mire Kádár azt felelte: ez nem kultúrpolitika, ez politika”.

Heller Ágnes

Heller Ágnes arról is beszélt: meglepi, hogy állítólag, legalábbis a Magyar Nemzetben ez jelenik meg, éppen tőlük, a párthoz közel álló napilapban súlyosan megtámadott „kormányellenes liberálisoktól” retteg pillanatnyilag a szakma. Fölidézi, hogy Nyíri Kristóf például, aki a „fellettünk érzett mélységes erkölcsi megrendülésének adott hangot” a 70-es években ugyanezt mondta, hogy „tudniillik mi morális terrort gyakorlunk a kádárista értelmiséggel szemben”.

„Az, ha valakinek van szellemi befolyása – jelentette ki Heller –, egyáltalán nem probléma, sőt nagyszerű. Ha van, saját magamnak szereztem a munkámmal. Ha tizennyolc nyelvre fordítják le a könyveimet, akkor mégsem felháborító vagy felfoghatatlan, hogy Magyarországon is vannak, akik figyelnek rám. Vannak régi barátaim, de ez nem egy network; semmilyen hálózatom nincs, hanem az egykori Lukács-iskola egykori tanítványainak van szellemi tekintélye. Ez a tekintélyem megvan Oroszországban, Peruban, Spanyolországban, Németországban. Baj, hogy itthon is van?”