Bűnszervezet – fehér gallérral
Tegnap reggel 9 órakor óriási médiaérdeklődés mellett megkezdődött a Zuschlag-per másodfokú tárgyalása a Szegedi Ítélőtáblán. A Hír TV például műholdas közvetítőkocsival vonult ki, hogy nézői a legteljesebb hírszolgáltatást kapják. Dr. Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró azonban tíz perc múltán kiküldte a díszteremből az operatőröket és a fotósokat, mivel az állandó mozgás és a hangos beszéd zavarta a tárgyalást.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság márciusban hirdetett első fokon ítéletet az ügyben. Zuschlag Jánost, az MSZP volt elnökségi tagját, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (Fibisz) nevű ifjúsági szervezet volt elnökét bűnszervezet tagjaként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, az Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértésének bűntettében, valamint bűnpártolás és magánokirat-hamisítás vétségében találták bűnösnek, és halmazati büntetésként nyolc év hat hónap börtönbüntetésre, a közügyektől való tízéves eltiltásra és vagyonelkobzásra ítélték. Bűntársai rövidebb-hosszabb végrehajtandó, illetve felfüggesztett börtönbüntetést, néhányan pénzbüntetést kaptak.
A bíróság az ítélet indoklása szerint bizonyítottnak látta, hogy a vádlottak fantomszervezeteket hoztak létre, vagy már meglévő ifjúsági szervezeteket fantomizáltak. Ezek nevében pályázati pénzeket nyertek el és vettek föl, amelyeket azonban nem a megjelölt célokra használtak, hanem az MSZP pártalapszervezete, továbbá a Fibisz működésére, illetve választási kampányok fi nanszírozására fordítottak. A vád szerint 75 millió forintot szereztek meg és költöttek el jogtalanul. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Fodor Endre vezette tanácsa bizonyítottnak látta, hogy Zuschlag mellett mások is részt vettek az állami pénzek megszerzésében, miközben tisztában voltak azzal, hogy az általuk létrehozott civil szervezetek tényleges tevékenységet nem végeznek; a pénzt nem arra használták fel, amire elnyerték, hanem átadták Zuschlag Jánosnak, aki kapcsolatai révén előzőleg közbenjárt a pályázatok kedvező elbírálásában. Azzal is tisztában volt a csoport több tagja, hogy elszámolási kötelezettségüknek hamis beszámolókkal és hamisított számlákkal tettek eleget. Ezért a bíróság szerint bűnszervezet tagjaként követték el a bűncselekményeket.
A vádlottak és védőik felmentésért, illetve enyhítésért, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. Így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
A táblabíróságon kedden a tárgyalás első szakaszában bejelentette a tizennegyedrendű vádlott, Földes Gábor Miklós védője, hogy védencét a Budai Központi Kerületi Bíróságon felmentették egy perben, amely személyi szabadság korlátozása miatt indult ellene, mivel egy szakértői vizsgálat szerint paranoid személyiségzavara van. Az ügyvéd szerint később a Zuschlag-perben is orvos szakértői véleménynyel igazolják, hogy védence, aki hamis számlákat adott a vád szerint, nem beszámítható, így nem is büntethető. Az ítélőtábla – feltehetőleg az időhúzást megelőzendő – azonnal elkülönítette a vádlott ügyét a többiekétől.
Ezt követően több védő is próbálkozott azzal, hogy a bűnszervezetnek azt az értelmezését, amely az elsőfokú ítéletben szerepel – sőt a Legfelsőbb Bíróság korábbi jogegységi döntését, amely a kecskeméti maffiaper felülvizsgálati eljárásában törvényesnek mondta ki ezt az értelmezést –, alkotmányellenesnek nyilvánítsák. Dr. Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró azonban rövid úton elutasította, hogy ebben a perben újravitassák az LB jogegységi döntésének alkotmányosságát.
Sor került még jó néhány irat becsatolására. Ezek egyebek mellett arról szóltak, hogy a vagyonelkobzással sújtott vádlottak egyes vagyontárgyairól igazolható, hogy nem a bűncselekményből származnak, hanem például a nagymamájuk kölcsönéből. Ezt követően Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetője mondhatta el vádbeszédét. Ebből a hallgatóság viszonylag keveset értett, mert hosszú időn át az ítélet indoklásának oldalszámai és jogszabályi hivatkozásai alapján beszélt. A főügyész alapvetően jónak minősítette az elsőfokú ítéletet, mindazonáltal súlyosbítást kért: a börtönbüntetést a bűnszervezet tagjának minősített vádlottak esetében fegyházra kérte változtatni, a felfüggesztett börtönbüntetések próbaidejét kértemeghosszabbítani, a pénzbüntetések napi büntetési tételét (némelyik csak ezer forint volt) növelni, a közélettől való eltiltás idejét úgyszintén.
A vádbeszédnek mindössze néhány mondata volt közérthető – de azok nagyon. „Ez a társulat komoly, értelmes emberekből áll, akiket gyerekkorukban arra tanítottak, hogy lopni, csalni, hazudni nem szabad. A törvény az törvény, a törvényben pedig szerepel a bűnszervezet, akkor is, ha ez a formája inkább a fehérgalléros bűnözés körébe tartozik. Bármennyire magabiztosak voltak is annak idején, ez így van, és ennek viselni kell a következményeit” –fogalmazott a főügyész.
A táblabíróság nemcsak a bűnszervezet jogi fogalmának alkotmányosságáról nem nyitott vitát, hanem elutasított egy olyan bizonyítási indítványt is, amely az ügyben őszinte, feltáró vallomást tett másodrendű vádlott, Lados István egy elcsípett e-mailjére alapozva próbált a nyomozó hatóság és Lados együttműködésébe kapaszkodva fogást találni az elsőfokú ítéleten.
Egyéb tennivaló nem lévén, még a védőbeszédekre is sor kerülhetett volna, de kiderült, hogy a védelem asztalsoránál ülő sztárügyvédek – akik közül többen kirendelt védőkként látják el feladatukat, honoráriumukat így az állam fizeti –nem készültek fel erre. „Meg vagyok szeppenve” – közölte Kovács M. Gábor, Zuschlag János védője. „Csaknem kilencven napon át tárgyalta ezt az ügyet, a fejében sincs meg, mit akar mondani?” – kérdezte tőle a bírói tanács elnöke. Bánáti János sietett kollégája segítségére, aki más védők nevében is kérte, hogy halasszák a következő napra a védőbeszédek megtartását. Dr.Maráz Vilmosné megkegyelmezett a neves jogászoknak, így öt perccel 11 óra előtt – Zuschlagot kivéve – mindenki elindulhatott hazafelé.
