Furcsa párhuzam figyelhető meg a főváros idei költségvetési koncepciójának közgyűlési benyújtása és a hiány mértéke között. Ahogy közeledik a tárgyalás napja, úgy növekednek a számok. Atkári János pénzügyi tanácsadó egy hónapja még 56 milliárd forintos költségvetési lyukról beszélt, György István főpolgármester-helyettes néhány napja már százmilliárdos hiányt is elképzelhetőnek tartott. Mindezek után aligha meglepő, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő költségvetési koncepció szerint négy év alatt összesen 80 milliárd forintot takarítana meg az új városvezetés.

– A főváros nincs válságban, az erről szóló nyilatkozatok csupán a drasztikus megszorítások előkészítését szolgálják – jelentette ki lapunknak Kaltenbach Jenő, a Lehet Más a Politika (LMP) fővárosi frakciójának vezetője, aki a legdurvább lépésnek a kisebbségi önkormányzatok támogatásának harmadolását tartja. Az így megmaradó évi hárommillió forint még az irodák fenntartására is alig elég. Mindezt súlyosbítja, hogy az önkormányzat a romaszervezetek többségének támogatását is megvonta. Ez, így Kaltenbach, különösen meglepő annak fényében, hogy az Európai Unió soros elnökeként Magyarország éppen a romastratégia kidolgozását jelölte meg egyik prioritásként.

– A szociálisan rászorulók és a gyermekek iránti teljes érzéketlenséget jelzi a szociális ágazatra költhető források egymilliárd forintos megkurtítása –mondja Horváth Csaba szocialista frakcióvezető. – Szerződést bontanak szinte az összes civil hajléktalanellátó szervezettel, ellehetetlenítve a fővárosi hajléktalanellátást. Megszüntetik a díjhátralékosokat segítő fővárosi alapítványt is, amely a szolgáltatócégek és a főváros összefogásával budapesti családok tízezreit mentette meg eddig a pénzügyi összeomlástól. Leállítják az egészségügyi szűrő- és prevenciós programokat is. Ha Tarlós nem szabotálná a szocialisták által korábban kidolgozott egészségügyi programot, akkor megszorítások helyett hatmilliárd forintos többletforrás állna a főváros egészségügyi intézményeinek rendelkezésére – állítja Horváth Csaba.

– A Fidesz által készített koncepció alaposan túllő a célon, bizonyos területeken érezhető életminőség-romlást okoz – állítja Hanzély Ákos (LMP), a pénzügyi ellenőrző bizottság alelnöke, aki szerint Budapest eladósodottsági fokát, illetve visszafi zetési kötelezettségének mértékét tekintve sem áll rosszabbul, mint Pécs, Szeged vagy Debrecen. A legnagyobb bajnak mégis azt tartja, hogy a költségvetésből „a minimális humánum is hiányzik”. Mindent eltörölnek, ami nem kötelező önkormányzati feladat, holott szerinte csak néhány millióra lenne szükség ahhoz, hogy elviselhető maradjon a rendszer.

Egymilliárdot vonnak el például az oktatástól. A civil szervezetek túlnyomó többségével szerződést bontanak. Így nem támogatják a súlyos tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrált oktatását segítő módszertani központ munkáját. Felül kívánják vizsgálni a kerületek által átvállalt oktatási feladatokra adott hozzájárulást, illetve az iskolák igazgatóinak jutalmazását. Eltörlik számos alternatív program szerint működő iskola támogatását is, 2012-től nem indulhat új nyelvi előkészítő osztály sem, a nemzetiségi óvodák és iskolák feladatellátását pedig felülvizsgálnák. Kétmilliárddal csökkentik a főváros kulturális életére szánt keretet.

Ami biztos, hogy egyelőre nem épül tovább a 4-es metró a Bosnyák tér felé, és 1,34 milliárd forinttal kevesebb jut a Budapest Szíve program első ütemére. A közlekedésfejlesztési feladatok közül legfeljebb az 1-es villamos vonalának meghosszabbítására telik majd. Két és fél milliárddal kevesebb jut kórházfejlesztésre, a sport ennél is rosszabbul jár. Ugyanakkor a meglévő Budapest-portál újrafazonírozására harmincmilliót, a városi televízió stúdiójának kialakítására százmilliót különítenek el, a városháza hivatali óvodájának kialakítására ugyanennyit, és a városházi büfé is kap kétmilliót.