Nyilatkozatok, tüntetések, európai közmeghallgatás
A Népszabadság információi szerint az Alkotmánybíróság várhatóan még az év első felében határoz a médiatörvénnyel szemben beadott indítványokról. A testület idei első, hétfői ülésén nem került szóba a médiatörvény, de várhatóan egyesítik a jogszabályt támadó beadványokat.
Mindeközben a magyar kormány kommunikációs ellentámadást indított a nemzetközi botrányt kiváltó médiatörvény ügyében. Navracsics Tiborminiszterelnök-helyettes a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozva megismételte Orbán Viktor kormányfő álláspontját, hogy Magyarország átdolgozza a médiatörvényt, ha az Európai Bizottság úgy találja, hogy annak egyes pontjai nem egyeztethetők össze az európai joggal. Ugyanakkor Magyarország elvárja, hogy az EU-tagországok összes médiatörvényét vizsgálják meg, és szükség esetén módosítsák.
Németh Zsolt külügyi államtitkár ennél tovább ment, szerinte a médiatörvény körüli vitában senkinek sincs joga megkérdőjelezni Magyarország demokratikus elkötelezettségét. Az EU-elnökségi honlapon közölt blogbejegyzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyarország elleni hisztérikus kirohanások hátterében egyes magyar értelmiségi körök tűnnek fel. Az Európai Parlament Magyar Néppárti Képviselőcsoportja hétfőn közleményt adott ki, amelyben visszautasította a médiatörvénnyel szemben felhozott, „alulinformáltságból fakadó, illetve politikai indíttatású megalapozatlan vádakat” és felszólították az Európai Parlament szocialista, liberális, zöld és kommunista frakcióit, hogy a politikai hisztériakeltést fejezzék be.
Kovács László, az MSZP alelnöke, egykori külügyminiszter a Népszabadságnak azt mondta, semmit sem tud a nyugati országok politikai kultúrájáról és a demokrácia iránti elkötelezettségről az, aki azt hiszi, hogy a demokráciát veszélyeztető lépésekkel szembeni fellépést szervezni kell. Nagyon sok példa van arra, hogy ha Európában veszélybe kerül a demokrácia, akkor ennek védelmére konzervatív, centrista, liberális és szocialista-szociáldemokrata politikusok egységesen lépnek fel.
Az Európai Bizottság egykori magyar biztosa szerint most sem történik más, mint hogy a demokrácia egyik alappillérét jelentő sajtószabadság védelmében szólalt meg a jobboldali francia kormány, a kereszténydemokrata német kancellár helyettes szóvivője, a kormány liberális külügyminisztere és államminisztere, a kereszténydemokrata többségú luxemburgi kormány szocialista külügyminisztere és több európai politikus. A nemzetközi és hazai politikai és sajtóbeli bírálatokra adott kormányzati ellentámadást Kovács László szánalmasnak tartja. Példaként említi, hogy miközben a magyar miniszterelnök európai példákra hivatkozik a médiahatóság és a közszolgálati médiumok vezetőinek kinevezésénél, addig Európában ezek a személyi kinevezések – a magyar példával ellentétben – nem kapcsolódnak közvetlenül a miniszterelnök pártjához. Ezekre a posztokra ugyanis Európában köztiszteletben álló és független szakembereket jelölnek – mondta.
Pénteken két tüntetés is lesz a magyar médiatörvény ellen, az egyik Budapesten, a másik Bécsben. A magyar sajtószabadságért tartandó Kossuth téri tüntetés szervezői az interneten köröztetik annak a petíciónak a szövegét, amelyet az Országgyűléshez, a kormányhoz és az Alkotmánybírósághoz címeznek. Ebben egyebek mellett a tavaly elfogadott médiatörvények módosítását, a médiahatóság politikai függetlenségének biztosítását, az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések lehetőségének eltörlését, az újságírók forrásainak tiszteletben tartását, a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségének helyreállítását követelik.
A bécsi magyar nagykövetség elé a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi újságíró-szervezet ausztriai tagozata más ausztriai társszervezetekkel közösen szervez demonstrációt. A szervezők az Emberi Jogok Európai Egyezményével, valamint a sajtószabadság és a tájékozódáshoz való jog alapelveivel, így az ENSZ és az Európai Unió keretében megfogalmazott alapelvekkel ellentétesnek tartják a médiatörvényt. Közmeghallgatást szervez kedden az Európai Parlament brüszszeli székházában az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének EP-frakciója. A meghívó szerint a rendezvényt az indokolja, hogy az új magyar médiatörvény „súlyos problémákat vet fel a sajtószabadság szempontjából”.
Mit is akar a „Viktátor”? – ezt kérdezi terjedelmes cikkében, elemzésében a varsói Gazeta Wyborcza (GW) szerzője, Krzysztof Varga. Az író, újságíró, aki korábban Turulpörkölt című szatirikus könyvével vonult be a Magyarországelemzők körébe, most azt próbálja megmagyarázni, mi is vezetheti Magyarország miniszterelnökét, milyen célokat kíván elérni, és hogy milyen társadalmi megrendelést teljesít. Varga azt írja, Orbán feltehetően azért vezettette be sürgősen a médiára az öncenzúra szájkosarát kényszerítő törvénycsomagot, mert így akarja biztosítani hátországát a még radikálisabb és fájdalmasabb intézkedések előtt. Orbán miniszterelnöksége hónapjai alatt egymás után vívja csatáit a különböző intézmények teljes ellenőrzéséért.
A médiatörvénnyel – véli a szerző – Orbán bebizonyította, hogy nem véletlenül ragasztották rá a Viktátor jelzőt. A szerző szerint ezt az tette lehetségessé, hogy a magyar média nem egységes szabadsága védelmében, továbbá a társadalom békésen veszi tudomásul, hogy a kormányfő teljhatalomra tör. Varga közvélemény-kutatási adatokra támaszkodva úgy érvel, hogy a magyarok többsége azt várja Orbántól, vessen véget a kuplerájnak, fékezze meg a tolvajokat és állítsa helyre az ország nemzetközi hírnevét. Varga úgy véli, hogy Orbán totális győzelmének okát Gyurcsány Ferenc tehetségtelen kormányzásában és politikájában kell keresni. Az ellenállás hiánya miatt Orbán csak nemzetközi nyomásra engedhet eddigi intézkedéseiből – véli a GW szerzője.
Újfajta diktatúra címmel közölte friss számában Konrád Györgynek a médiatörvényről szóló írását a Der Spiegel. A liberális német hír ma gazinban a 77 éves író rámutat: a jogszabály alkotói, kommentálói és védelmezői úgy tesznek, mintha nem értenék, miért vannak egyaránt felháborodva a médiatörvény bel- és külföldi bí rálói. „Médiatörvényről beszélünk, holott lényegében a sajtó és a kultúra szabadságának megfojtásáról van szó – írja Konrád. – Újfajta diktatúráról van szó. Újszerűsége abban áll, hogy megpróbál az Európai Unión belül létezni és hatni. Magyarország fogódzót nyújt az erős emberről Nyugat-Európában táplált elképzeléseknek is. A magyar rezsim nem fog ünnepélyesen hátat fordítani az uniónak, ám dacol vele, és nem akarja megváltoztatni a botrányos törvényt.”
