Kényszerpályára tett diplomás romák
„Lehet, hogy itt ül önök között a magyar Obama. Nemcsak bejelenteni jöttem, hanem kérni is: felelősségük van, éljenek a lehetőséggel, amit megteremtünk.” Ezt mondta Bajnai Gordon miniszterelnök, amikor részt vett a felsőoktatásban tanuló roma fiatalokat támogató egyik alapítvány tanévnyitóján, még a kormányváltás előtti időszakban. Bajnai ugyanitt jelentette be: olyan programot indítanak, amely segíti a diplomás romák elhelyezkedését a közigazgatásban. A 2009 októberében indult program részeként csaknem kétszáz diplomás roma szakember felvételét kezdeményezték a közigazgatás legkülönbözőbb szintjein.
A pályázók versenyvizsgára való felkészítését és vizsgáztatását a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) végezte, a szervezet gondoskodott a munkakörökhöz kapcsolódó kiválasztási eljárásról is. A projektet a kormány uniós forrásból finanszírozta, a program összköltsége százmillió forint volt. Az akkori tájékoztatás szerint a pályakezdők elsőéves fi zetését az Államreform Operatív Program, „Diplomával rendelkező romák foglalkoztatása a közigazgatásban” elnevezésű projekt egymilliárd forintos keretösszege biztosítja; a roma munkavállalókat foglalkoztató szervet pedig további egy évig továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli.
Végül csaknem hetven roma fiatal tudott így elhelyezkedni. Legtöbben az akkori Miniszterelnöki Hivatal állományában kaptak munkát, de többen kaptak állást pél dául a külügyi vagy a szociális tárcánál is.
Teleki László szocialista politikus, akkori romaügyi miniszterelnöki megbízott, a program ötletgazdája a Népszabadságnak azt mondta: az általa ismert roma diplomások jelentős részét a kormányváltás után kényszerszabadságra küldték, és bár továbbra is kapják a fizetésüket, a munkájukra nincs szükség, szakmai előmenetelre nincs lehetőségük. „Az eljárás nem lep meg, különösen akkor, amikor a kormány megszünteti a romaüggyel foglalkozó közalapítványokat, az új szabályozások a romák egy részét kizárja a közmunkaprogramokból, és egyetlen tollvonással megszüntették az antidiszkriminációs jogsegélyhálózatot. Három éve a Fidesz ellenzéki szavazataival is elfogadtak egy romastratégiát, amelyet el is felejtettek azóta” – mondta lapunknak Teleki László.
A Népszabadság több érintett roma fiatalt is megkeresett, de egyikük sem kívánt névvel nyilatkozni. Azt mondták: egyelőre még bíznak abban, hogy számítani fognak a munkájukra, és kerülnék a konfl iktust. „Türelmesen várjuk, mi lesz. Sokszor bekopogok és jelentkezem, személyes konzultációkat kezdeményezek, de egyelőre nincs érdemi előrelépés. Végzettségem és szakmai tudásom alapján alkalmas vagyok továbbra is” –mondta egyikük.
„Valószínűleg nem mondunk újat azzal, hogy a szocialista kormány által 2009-ben útjára indított program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket” – írta a lapunk megkeresésére küldött válaszában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca szerint az előző kabinet idején meghirdetett és „a sajtó felé kommunikált” kétszáz főhöz képest ennek alig a fele tudott bekerülni a közigazgatásba.
„Az előző kormányzat nem teremtette meg az ígért eredmények feltételeit: a megfelelő tervezés hiánya miatt a közigazgatási munkáltatók rendre elzárkóztak a jelöltek köztisztviselői alkalmazásától, így jelentős részüket az ígéret ellenére nem tudták közigazgatási álláshoz juttatni” – állítja a KIM, hozzátéve: a program célja nem valósult meg. Ugyanakkor leszögezték: „szó sincs arról, hogy a 2009-ben elindított program keretében a közigazgatásba került munkatársak hosszabb ideje szabadságon lennének vagy munkájukra ne lenne szükség”. Hozzátették: a hatvanhat cigány származású érintett „szakmai fejlődését” a Nemzeti Közigazgatási Intézet által felkért szakértők is segítik, foglalkoztatásukat az Államreform Operatív Program pályázatai biztosítják. A KIM hangsúlyozta: hamarosan indul egy ösztöndíjprogram, amelynek keretében, szintén uniós támogatással, negyven roma fiatal helyezkedhet el a közigazgatásban.
