Fellegi kimondta: „OK, we fucked it up”
„Elkúrtuk” – ezt Fellegi Tamás mondta múlt csütörtökön egy vacsorán a médiatörvényről. Az Economist brit hetilap blogján legalábbis az jelent meg, hogy az egyik magyar miniszter egy protokollvacsorán a desszertnél vulgáris kifejezést használva azt mondta a külföldi újságíróknak, hogy elrontották a médiatörvényt. („OK, we fucked it up” – hangzik szó szerint, azaz: „Rendben, ezt elkúrtuk!”).
A hosszú blogbejegyzés Magyarországgal és a médiatörvény körül kialakult helyzettel foglalkozik. A cikk, amelynek címe szerint Orbán Viktornak rögeszméje a rend, arra próbál választ találni a magyar kormány és kormánypárti képviselők nyilatkozataiból, hogy Orbán Viktorék miért érezték fontosnak, hogy „átnyomjanak egy ilyen vitás szabályozást”.
Az Economist blogbejegyzése nem nevezte meg a minisztert, Fellegi Tamás viszont felfedve magát az MTI-vel közölte: csütörtök este egy budapesti étteremben vacsorát adtak a Brüsszelből érkezett újságíróknak. A tárcavezető szerint nagyon őszinte, nyílt beszélgetés volt, amelynek során az újságírók több ponton ellenvéleményt fogalmaztak meg, ő azonban megismételte, amit Orbán Viktor kormányfő aznap délelőtt már elmondott a nemzetközi sajtó előtt az ügyben. (Miszerint a médiatörvénnyel kapcsolatban Magyarország az Európai Unió bármilyen eljárását elfogadja, hiszen tagja az EU-nak, viszont ragaszkodik a diszkriminációmentességhez.)
Fellegi elmondása szerint elhangzott az a kérdés is, hogy ha ennyire pozitív az álláspontja a médiatörvényről, hogyan alakulhatott ki a mostani helyzet. Erre válaszul a miniszter – mint felidézte – azt mondta: a médiatörvény szerinte rendben van, amit „nagyon csúnyán elrontottunk, az gyakorlatilag ennek a kommunikációs kezelése volt. Nem voltunk elég ügyesek, aktívak abban, hogy ne hagyjuk ebbe a háborús logikába belecsúszni a kérdést”. Véleménye szerint különösen a médiatörvény elfogadása körüli időszak hetében nem voltak elég aktívak. „Nem a médiatörvényt rontottuk el, hanem a helyzet kezelését abban a fázisban” – tette hozzá, megjegyezve, hogy szerinte nem tettek meg mindent azért, hogy megfelelően ismertessék a szándékaikat.
Ehhez képest az, ami megjelent az Economist véleményblogjában, azt a látszatot kelti, „mintha én a vacsora elején még támogattam volna a médiatörvényt, majd a vacsora végére, mire elértünk a desszertborhoz, már azt mondtam, elrontottuk. Ez nem igaz” – közölte a fejlesztési miniszter.
Az Economist is idézte a vacsorán elhangzottak szövegkörnyezetét is, amely nem feltétlenül a miniszteri olvasatot támasztotta alá. A bejegyzés utolsó bekezdése ugyanis így hangzott: a hosszú vacsora után, miközben ez EU-elnökség hivatalos sommelier-je borokat szolgált fel, az egyik magyar miniszter előbb azt mondta, hogy a magyar médiatörvény nem különbözik más európai országok törvényeitől, később elismerte, hogy szigorúbb, mint más országokban, és ezt azzal indokolta, hogy Közép-Európában a kormányoknak meg kell védeniük az embereket az antiszemitizmustól és a cigányellenességtől. Mire a tokaji desszertbort is felszolgálták, megadta magát, és azt mondta: „Oké, ezt elkúrtuk” – írta az Economist.
Később az Economist blogján korrigáltak az eredeti verzión, miután Fellegi Tamás felhívta vacsorapartnerét. És az újságíró elfogadta a miniszter magyarázatát, vagyis azt, hogy az „elkúrtuk” kifejezést a médiatörvény kommunikálására és időzítésére vonatkozóan mondta. A cikk hangvételéből érződik, hogy az Economist munkatársa értékelte a miniszter telefonhívását, s az is, hogy Fellegi Tamás alighanem konstruktív vitát folytatott a szerzővel, még ha az alapkérdésben nem is változott a nézetkülönbség. Az Economist tudósítója szerint ugyanis a kommunikáció és az időzítés kritikájához nem kell nagy bátorság, hiszen ezt már Orbán Viktor is megtette finomabb formában. Blogjában megjegyezte azt is: a borozásra tett utalást sem úgy kell érteni, hogy Fellegi Tamás addigra nem lett volna teljesen józan. Ugyanakkor hozzáteszi, nincs senkinek szüksége magas rangú forrásra ahhoz, hogy megértse: mind időzítésében, mind tartalmában elszúrta a magyar kormány a törvényt. A jogállam leépítéséről írva pedig megjegyzi: jó tudni, hogy az Orbán-kormányban még van némi nyitottság és vitakészség.
Ami viszont érdekes: az Economist második blogbejegyzésének az utolsó mondata úgy szól: „Orbán hatalmas szívességet tenne magának, ha miniszter beszélgetőpartneremhez hasonlóan bevallaná, hogy a médiatörvény egy hiba volt, még jobb lenne, ha megfogadná, hogy áttekinti azt nem Fidesz által delegált emberekkel is”. (Mr Orbán could do himself a world of good if he, like my ministerial interlocutor, were to admit that the media law had been a mistake and, even better, pledge to review it with the involvement of non-Fidesz appointees.)
