A Fidesz és a KDNP választási ígérete volt az elmúlt években bezárt kisiskolák újranyitása. Mivel a bezárásra a legtöbb helyen pénzhiány miatt került sor, az újranyitás legfőbb feltétele lenne, hogy az állam finanszírozza meg a kistelepülési iskolák működési költségeit. A 2011-es költségvetésben ugyan elkülönítettek erre pénzt – de országosan mindössze 300 millió forintot. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár egy decemberi sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány már foglalkozott az újranyitás szabályainak kialakításával, és a közeljövőben határozatot hoz róla. Elképzeléseik szerint ott lesz lehetőség az iskola – a legtöbb helyen csak az alsó tagozat – újraindítására, ahol azt legkevesebb nyolc szülő kéri, rendelkezésre áll megfelelő iskolaépület és munkába állítható megfelelő képzettségű pedagógus.

Az érintett önkormányzatok kivárnak

Még 2009 szeptemberében országosan 504 kisiskola zárta be kapuit. Emellett több mint 1500 iskola veszítette el önállóságát, mivel a korábbi kormány pénzügyi eszközökkel késztette az önkormányzatokat, hogy iskolájukat többcélú kistérségi társulás keretében működtessék. Az oktatási kormányzat elképzelései szerint mintegy 500 kisiskolát lehetne újranyitni, s arra számítanak, hogy kezdetben mindössze néhány tucat település vesz részt a pályázaton. Tudósítóink az ország több részében arról kérdezték kistelepülési önkormányzatok vezetőit: visszaállítanák-e az alapfokú oktatást a falujukban? Az ügy minden megkérdezettet érdekel, de mivel még nem írták ki a pályázatot, a képviselő-testületek kivárnak. A 300 millió forintos pályázati keretet a legtöbben elenyészően kevésnek tartják.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tizenhárom kisiskolát zártak be – valamennyit 2007-ben –, Domaháza, Csokvaomány, Dövény, Gagyvendégi, Golop, Gömörszőlős, Hét, Kondó, Mályinka, Pere, Radostyán, Tardona és Varbó községben. A legtöbb helyen egyelőre nincs arra esély, hogy ezeket újranyissák: vagy azért, mert alig van már iskoláskorú diák a településen, vagy mert a korábbi épület lepusztult, s a felújítására nincs pénz. Golopon például az átnedvesedett, málló vakolatú Vay-kastély szolgált iskolaként, ezt az önkormányzat saját erőből nem tudja modernizálni – mondta Kiss Lajos polgármester. Két éve egy kérdőíven megkérdezték a szülőket, szeretnék-e az alsó tagozat újraindítását, de egyetlen szülő sem válaszolt igennel. Más a helyzet a Kazincbarcikához közeli Tardonán, ahol csaknem száz iskoláskorú gyereknek kellett új helyet keresni 2007-ben. Danada János, a település tavaly őszszel megválasztott polgármestere szerint elhibázott volt a döntés, mert most az iskolabuszok működtetésére kell elkölteni azt a pénzt – évente több mint tízmillió forintot –, mint amennyit korábban a falu az iskola fenntartásához tett hozzá. Tardona újranyitná az iskolát, s fokozatosan vezetnék be az osztályokat: azokat a gyerekeket, akik most máshová járnak, már nem akarják „visszarángatni”, de új első és második osztályt akár már az idén szeptembertől indítanának – mondta a polgármester.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balsán 2004-ben szűnt meg az általános iskola felső tagozata, majd az alsó tagozat is erre a sorsra jutott 2007-ben. A 837 lelkes község mintegy nyolcvan iskolásának többsége azóta a pár kilométerrel távolabbi Gávavencsellő iskolájába jár iskolabusszal, míg a többieket Tokajba, Rakamazra vagy Nyíregyházára viszik a szüleik személyautóval. Somogyi Szilvia, a település független polgármestere szerint meg kell vizsgálni, hogy indítsák-e újra a helyi iskolát, de ennek volna két feltétele: az egyik a biztos finanszírozás, a másik pedig a lakosság pozitív hozzáállása. Nem zárja ki iskolájuk újraindítását Sértő-Radics István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Uszka polgármestere sem, holott több évtizede megszüntették a helyi iskolát, s az épületben azóta idősek otthona működik. A polgármester szerint egy iskola „életet vinne” a 400 lelkes faluba, mert nemcsak az oktatás, hanem a művelődés, a közösségi élet színhelye is lenne.

Más a helyzet a Veszprém megyei Malomsokon, ahol Barczáné Majsa Klára polgármester szerint nincs realitása annak, hogy az 585 lelkes községben újraélesszék a bezárt iskolát, mindenekelőtt azért, mert kevés gyerek születik a faluban. Jelenleg ötvenegy általános iskolás korú gyermek él a településen, többségük a szomszédos Marcaltő iskolájába jár, néhányan pedig a 15 kilométerre lévő Pápára. Az iskola 2008 óta faluházként működik, a szülők és a gyerekek már megszokták az utazást, a buszok menetrendje az iskolakezdéshez igazodik. Az újraindításra a legfőbb ok, hogy egyre kevesebb gyermek születik a faluban. Nem lehet véletlen, hogy Hajnal Gábort, az 510 lakosú Csongrád megyei község, Óföldeák polgármesterét az érdekli: az óvoda újranyitását is támogatná-e a kormány. Náluk már a nyolc óvodást is a falugondnok viszi át mindennap a szomszédos Földeák óvodájába. Az iskola újranyitására nem lát esélyt – az alapismereteket ugyan az összevont osztályokban is el lehet sajátítani, de a nagyobb iskolák számos szakkörrel, érdekes fakultatív programmal csábítják a gyermekeket.

Mágori Józsefné, Makó és környéke fideszes országgyűlési képviselője más oldalról közelítette meg a problémát. Szerinte értelmetlen volt kiemelt fejkvótával jutalmazni az iskolatársulásokat. Így is ugyananynyi pénzt költöttek el, de a kisebb, eleve hátrányosabb helyzetű falvak gyermekeit még rosszabb helyzetbe hozták: utazásra, zsúfolt intézményekbe való beilleszkedésre kényszerítették őket. Mágori Józsefné azt mondta: alsó tagozaton a sikeres oktatás titka nem a drága felszerelés, hanem a megfizetett, megbecsült, jó pedagógus és a stresszmentes, nyugodt légkör. Mágoriné híve annak, hogy mindenütt, ahol csak lehet, visszaállítsák legalább az alsó tagozatot – a gyerekeknek is jó, és megakadályozza a települések elnéptelenedését. Szerinte azonban nem szabad eltűrni, hogy a kisiskolákban rossz minőségű oktatás alakuljon ki – a gyermekükért felelősséget érző szülők ugyanis emiatt viszik el a diákokat máshová.Mágoriné úgy véli, a készülő önkormányzati reform, illetve a közoktatási törvény keretében, megfelelő előkészítéssel kell a kistelepülési oktatás gondjait megoldani.

Varga Péter, a 3100 lakosú Apátfalva polgármestere szerint nemcsak a 400-500 lelkes települések iskoláinak működtetése okoz gondot, hanem a jóval nagyobbaké is. Apátfalva iskolája társulásban működik a vele szinte összenőtt, 1500 lelkes Magyarcsanád iskolájával. Apátfalván mintegy 220 iskolás van, Magyarcsanádon 150. Magyarcsanád tavaly szeptember óta nem tudja befizetni a társulásnak a havi 2-2,4 millió forintot, amivel a fejkvótán felül támogatnia kellene a tagintézményét. Ez a társulás gesztoraként működő apátfalvi önkormányzatnak súlyos pénzügyi nehézségeket okoz. Varga Péter szerint a helyzet csapdája abban áll, hogy még egy 150 fős iskola sem működtethető gazdaságosan. De 150 gyermeket máshová szállítani is rendkívül sokba kerül, három vagy négy iskolabuszt kellene fenntartani hozzá, nem beszélve arról, hogy ennyi gyerek Apátfalván sem férne el.

Erre a helyzetre lehetne megoldás, ha az állam átvenné a településektől a közoktatási feladatokat, és nemcsak 55 százalékát finanszírozná a tényleges költségeknek, amit a jelenlegi fejkvóta fedez, hanem az összeset. Az apátfalvi polgármester azonban tart attól, hogy az állam úgy vállalná át a közoktatás működtetését az önkormányzatoktól, hogy ezzel párhuzamosan elvonná tőlük mindazt a pénzt, vagy még annál is többet, amennyivel a települések eddig kényszerűen kipótolták azt, amit a fejkvóta nem fedezett az oktatási költségekből. Varga Péter szerint nem az a fő kérdés, hogy ki az iskolafenntartó és milyen szervezeti formában történik az oktatás, hanem az, hogy van-e állami akarat és forrás arra, hogy – a lakóhelytől függetlenül – jó minőségű, szakmai minőségbiztosítási garanciákkal védett közoktatást biztosítsanak az állampolgároknak.