José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti tárgyalásának kezdete előtt a köztársasági elnök külföldi újságírók előtt védte a médiatörvényt. Schmitt Pál azt mondta: Magyarországon sajtószabadság van, teljes és maradéktalan. A médiatörvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott: a jogszabálynak már sokan keltették Európa-szerte rossz hírét, talán a törvény betűjének ismerete nélkül, hiszen a hivatalos fordítás csak napokkal ezelőtt készült el. Kijelentette: Magyarország minden cselekedetét a közös európai mércéhez méri, „így amenynyiben a törvény szövege ennek nem felelne meg, nyitottak vagyunk annak átgondolására” – tette hozzá. A magyar médiatörvény szellemiségére éppen a jogok őrzése a jellemző, azáltal, hogy védi az emberi méltóságot, védi a fiatalok jogait és érdekeit, valamint visszahelyezi jogaiba a valódi közszolgálatiságot – hangsúlyozta az államfő. Úgy fogalmazott: az új médiatörvény a jövő generáció jogainak védelmét „erősebb talapzatra” helyezi, és „nem engedi kiszolgáltatni a szólás szabadságának”.

Ezzel szemben az MSZP elnöke pénteki tájékoztatóján arra hívta fel az Európai Bizottság elnökének figyelmét, hogy Magyarországon nemcsak a médiatörvény, hanem más jogszabályok is sértik az Európai Unió alapelveit. A médiatörvény államfői védelmére Mesterházy Attila úgy reagált, Schmitt valószínűleg nem olvasta el a jogszabályt. Az államfő „sármőrként, nem az alkotmány őreként működik” – mondta, hozzátéve: Schmittnek a médiatörvényről előzetes normakontrollt kellett volna kérnie az Alkotmánybíróságtól. Később azt hangsúlyozta, szeretnék Barroso és az európai közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy az alkotmányozás folyamata, a visszamenőleges hatályú törvények elfogadása, a munkavállalói jogok korlátozása, a magán-nyugdíjpénztári befi zetések állami kezelésbe vétele, az MNB függetlenségének folyamatos megsértése és a belső piaci rendelkezéseket sértő jogszabályok mind ellentétesek az uniós alapelvekkel. Megismételte: pártja visszavonatná a médiatörvényt, és a szakmai szervezeteket, érdekképviseleteket is magában foglaló munkacsoportot állítana fel egy új jogszabály megalkotására.

Az LMP felszólította a Fideszt, ne rágalmazza az LMP-t azzal, hogy le akarná járatni az országot – mondta pénteken Schiffer András. A Fidesz frakciója csütörtökön azt közölte, hogy nem támogatják az LMP által a médiatörvény ügyében kezdeményezett rendkívüli ülést, mert nincs rá ok. Ugyanakkor felszólították az MSZP-t és az LMP-t, hogy hagyják abba az ország lejáratását, mert ők a haza szolgálatára és nem pedig a lejáratására tettek esküt. Schiffer András erre azt felelte, hogy az LMP-nek magyar parlamenti pártként alapvetően Magyarországon van dolga. Ennek szellemében éppen a külföldi nyomás mérséklésére és a kialakult krízishelyzet rendezésére javasolták a rendkívüli ülést.

Haraszti Miklós, aki az EBESZ médiaszabadság-biztosa volt 2004-től 2010-ig, reagált Orbán Viktor tegnapi kijelentésére, amikor a miniszterelnök azzal támadta a hazai médiatörvényt bíráló francia kormányt, hogy Magyarországon – Franciaországgal ellentétben – nincs olyan jogszabály, amelynek értelmében az államfő nevezhetné ki a közszolgálati televízió elnökét. Nicolas Sarkozynek 2008-ban írt levelében bírálta azt a francia jogszabályt, amelynek alapján a köztársasági elnök tehet javaslatot a közszolgálati televízió vezetőjére, mert ezzel az antiliberális demokráciáknak mutat példát, és fölöslegesen azt a látszatot kelti, mintha Franciországban nem tartanák tiszteletben az intézmény függetlenségét. Szó szerint azt írta Sarkozynek: „Kérem, vegye azt is tekintetbe, hogy az EBESZ-ben számos 1989 utáni demokráciában a közmédia függetlenségének éppen az elnök vezetőjelölési joga az egyik fő akadálya”. Haraszti azért tartotta fölöslegesen félrevezetőnek ezt az elnöki jelölési jogot, mert ugyan a francia törvény szerint az elnök jelöl, de annak a személynek el kell nyernie a magyar médiahatóság francia megfelelőjének számító testület, a CSA és a parlamenti médiabizottság háromötödének támogatását. Franciaországban mindkét testület szigorúan és törvényileg is plurális szervezet, és a CSA teljesen kormányfüggetlen, bármekkora a többsége a kormánypártoknak vagy az elnök pártjának. Haraszti hozzátette, akárcsak a BBC-t, a francia közmédiát is szigorú függetlenségi szabályok védik, és a médiatörvény szigorú belső pluralizmusra kötelezi őket.