Az iskolában erre a hétre szünetet rendeltek el, hogy a fűtésköltségeken spóroljanak, így csak a jövő héten kezdődik el a tanítás a 95 százalékban romák lakta kétezer fős Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen.

A GfK Hungária tavaly elkészített úgynevezett „vásárlóerő-térképe” szerint az országban a legkevesebb elkölthető jövedelemmel a tiszabőiek rendelkeztek az elmúlt esztendőben. A halmozottan hátrányos kistérségben semmilyen munkalehetőség nincs, vállalkozások nem települtek ide, az évi hétszázmillió forintos állami költségvetési támogatáson kívül nem keletkezik más bevételük – mondta tegnap érdeklődésünkre Farkas Barnabás polgármester, aki már az előző ciklusban is a falu vezetője volt, s legutóbb függetlenként, a jobboldal támogatásával szerezte meg ezt a posztot. Szavai szerint korábban nem voltak fizetési nehézségeik, most azonban – számításaik szerint – az eddiginél havi négymillió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak, ami felborította a szigorú gazdálkodást. – A kormány is szegény, a falu is szegény, ez a helyzet – fogalmazott Farkas Barnabás, aki hozzátette: január ötödikén időben kifizették a segélyeket, mert ez elsőbbséget élvez a fizetésekkel szemben, a rászorulóknak ugyanis nincsenek tartalékaik, s olyan családtagjaik sem, akiktől kölcsönt tudnak kérni az átmeneti időre.

Mint megtudtuk, a közalkalmazottaknak átlagosan húsz-harmincezer forintos előleget adtak, a fizetésük hátralévő részét várhatóan a hónap végén kapják meg.

A polgármester közölte: az önkormányzatnak húszmillió forint összegű lejárt közüzemi tartozása és 150 millió forint egyéb adóssága van, ennek ellenére nem kérnek adósságrendezési eljárást és csődgondnokot, mert – ahogy Farkas Barnabás fogalmazott –más sem tudna jobban gazdálkodni a falu pénzével, mint az önkormányzat.