Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön külföldi újságíróknak azt mondta, hogy ha az Euró pai Unió szükségesnek ítéli a médiatörvény megváltoztatását, akkor azt elfogadjuk. „Az Európai Unió tagja vagyunk, és vannak játékszabályok” – idézte a Reuters a miniszterelnököt. Ez határozott elmozdulást jelent az eddig hangoztatott merev, minden korrekciót elutasító álláspontjától, hiszen a magyar miniszterelnök az elmúlt időszak alatt többször is megerősítette: nem látnak okot, hogy változtassanak a médiatörvényen. Karácsony előtt a Hír TV-nek még úgy fogalmazott: ilyen „eszünk ágában sincs”.

Viszont tegnap az európai uniós ügyekkel foglalkozó külföldi tudósítók előtt Orbán Viktor „elmozdulásos” megnyilatkozását azzal egészítette ki: a magyar médiatörvény csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben; a törvényben egyetlen speciális magyar szabály sincs. Éppen ezért az EU egyik legfontosabb értéke, a diszkrimináció-mentesség alapján elképzelhetetlen lenne a magyar médiatörvény bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének.

A találkozóról tegnap délelőtt kiadott, Szijjártó Péter által jegyzett közlemény nem említi meg a Reuters által kiemelt mondatot, hogy a miniszterelnök kész a változtatásra a médiatörvényt illetően. A miniszterelnöki szóvivő délutáni tájékoztatóján már megerősítette, hogy ez a mondat elhangzott a külföldi tudósítókkal folytatott megbeszélésen.

A külföldi újságírókkal való beszélgetés hanganyagát eljuttatták az MTI-nek, ennek alapján Orbán azt mondta, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban Magyarország az Európai Unió bármilyen eljárását elfogadja, hiszen tagja az EU-nak, viszont ragaszkodik a diszkriminációmentességhez. A kormányfő „szükségtelennek és elhamarkodottnak” nevezte a német és francia kormány beavatkozását ebbe a vitába. Hozzátette: örül, hogy „a németek visszatértek a realitások talajára, és cáfolták a külügyi államtitkáruk elhamarkodott nyilatkozatát, és azt várom, hogy a francia kormány is térjen vissza a realitások talajára.” Egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy ez rossz kezdése a magyar uniós soros elnökségnek. „Nem én szabtam ezt a forgatókönyvet” – tette hozzá.

Szijjártó Péter közölte azt is: semmilyen körülményről nem tud, amely rendkívüli parlamenti ülésezést tenne szükségessé. „A kérdés rendkívül idő előtti. Még egyszer szeretném leszögezni, hogy a kormány és a miniszterelnök álláspontja úgy szól: semmilyen módon nem merült fel, hogy nem látjuk szükségesnek a médiatörvény megváltoztatását. És mivel fideszes képviselők indítványa volt, jelenleg nem túlságosan merész az a meglátás, hogy jelenleg a Fidesz-frakció sem tartja szükségesnek a változtatást” – hangoztatta a sajtótájékoztatón a miniszterelnöki szóvivő. Vagyis: most nincs szándék a médiatörvény megváltoztatására.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTV Ma reggel című műsorában is ezt mondta tegnap. Kovács Zoltán lapunk kérdésére hangsúlyozta: nincs ellentmondás a tegnap reggeli nyilatkozata és a miniszterelnök mondatai között; „pillanatnyilag” ugyanis nem tartják szükségesnek a médiatörvény megváltoztatását. Emellett Kovács Zoltán az MTV-ben azon véleményének adott hangot: senkit nem terhel személyes felelősség amiatt, hogy Magyarországnak rossz a nemzetközi sajtóvisszhangja. „A sokat látott külügyérek és a sokat tapasztalt közvéleménynyel foglalkozók is azt mondják, hogy ilyet még nem láttak” – fogalmazott. Szerinte várhatóak voltak reakciók, kritikák a médiatörvénnyel kapcsolatban, de ami most zajlik, az mind stílusában, mind kiterjedtségében váratlan. Egy kérdésre cáfolta, hogy ellentét lenne a kormányzat, a frakció és a miniszterelnök kommunikációs stábja között. Nem tudja, kinek szólt Lázár János Fidesz-frakcióvezető kijelentése, miszerint felmerül a kormányzati kommunikációért felelős személyek felelőssége. A médiatörvény ugyanis egyéni képviselői indítványnyal ment át a parlamenten, így a kormány csak akkor tudott vele foglalkozni, amikor a jogszabályt a parlament már elfogadta – tette hozzá. Mindannyiunk felelőssége, hogy megfelelő válaszokat adjunk a külföldi sajtónak. Éppen ezért a magyar uniós elnökség bemutatására Brüsszelből meghívott 55 újságíró programját részben megváltoztatták, hogy tájékozódhassanak a törvényről – közölte. Arra a kérdésre, hogy a 174 oldalas törvényből 14 oldalt miért nem fordítottak le, az államtitkár azt mondta: ez a kákán is csomó keresése,mert az érdemi résztmár lefordították. Azt mondta: érzése szerint sok félreértést sikerült eloszlatni, maguk az újságírók mondták, hogy a „már-már alpári támadások” mögött a Közép-Európával kapcsolatos előítéletek bugyognak fel.

Lapunknak egy kormányközeli forrás azt valószínűsítette: a miniszterelnök azért mutatkozott késznek a médiatörvény elfogadása óta éppen tegnap a változtatásra először, mert így szerette volna megelőzni, hogy esetleg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztesse erre nyilvánosan, éppen az EU soros elnökség átvételekor.

Elkerülhetetlennek tartja a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, hogy az Európai Unió vizsgálatának lezárultáig függesszék fel a médiatörvényeket. A szervezet meszszemenő helyesléssel nyugtázza Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát, hogy „amennyiben az Európai Unió szükségesnek tartja”, megtörténik a „széles körben éles kritikával, elutasítással” fogadott médiatörvények felülvizsgálata.

A médiatörvénynek a sajtótermékekre és internetes lapokra vonatkozó hatósági szabályai csak júliusban lépnek hatályba, így a médiatanácsnak és a szerkesztőségeknek is fél évük van felkészülni a jogszabály alkalmazására – hangzott el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság csütörtöki háttérbeszélgetésén, amelyet a Médiatanács két tagja, Koltay András és Kollarik Tamás vezetett, s azon Szalai Annamária, a testület elnöke nem vett részt. Az ezt firtató kérdésre a sajtó azt a választ kapta, hogy Szalai Annamária más hivatali kötelezettsége miatt nem lehetett jelen.

Koltay András pozitívumnak tartotta, hogy a jogszabály egyes rendelkezései csak félév elteltével lépnek hatályba. Így félév van annak a vitának a lefolytatására is, hogy a regisztrációs kötelezettség blogokra is vonatkozzon-e, és ha igen, melyekre. Érzékeltette: vita tárgya lehet, hogy az üzleti céllal működő blogokról nyilvántartást vezessenek, néhány hirdetés, banner elhelyezése azonban véleménye szerint még nem minősül üzleti célnak. A médiatanács bízik benne, hogy minél kevesebb, az írott sajtót érintő ügyben kell majd hatósági döntést hoznia, bírságolnia. Úgy vélte, ez a törvényhozó szándéka is, a médiatörvény ezért rendelkezik a társszabályozásról. Arra a felvetésre, hogy a médiatörvény bizonytalanságot okoz, mivel csak bírságolási plafont határoz meg, de nem ad iránymutatást arra, hogy egyes jogsértések esetén milyen összegű szankcióra számíthatnak a lapok és internetes újságok, Koltay András azt mondta: a médiatanács a korábbi bírósági gyakorlatra tekintettel jár majd el a jogalkalmazáskor. Emlékeztetett, hogy a Médiatanács határozatait bíróság felülvizsgálhatja.

A Médiatanács legitimációját kétségbe vonó állításokra úgy reagált: rombolja a testület megítélését „a fideszes eposzi jelző”. Mint mondta: ez ellen csak úgy tudnak tenni, ha munkájukkal bizonyítják, hogy indokolatlan pártpolitikai elfogultsággal vádolni őket. Azt is érvként hozta fel, hogy a Médiatanács tagjait az Országgyűlés kétharmados többséggel választotta meg. Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki Szalai Annamáriát, a Fidesz egykori tagját és parlamenti képviselőjét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének, ő egyben a Médiatanács elnöke is. A tanács négy tagját a Fidesz jelölte, és a kormánypárti többség szavazta meg.

A sajtószabadságért tartott fl ashmobot az MSZP szimpatizánsaival Mesterházy Attila