„Csatlakozzunk, itt az ideje a morális megtisztulásnak! A rezidensek még nem tettek le semmit az asztalra, mire kapnának dupla bért? Könnyen utasít vissza olyan valaki hálapénzt, aki eddig még soha nem kapott!” – ilyen véleményeket fogalmaztak meg lapunknak orvosok a rezidensszövetség zöld keresztes mozgalmának hírére. A fiatal orvosok „ötletét”, vagyis azt, hogy a hálapénzt visszautasító doktorokat dupla bérrel jutalmaznák, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is élesen bírálta. Egy friss felmérés ennél jóval árnyaltabb eredményt tükröz.

Elvben novembertől találkozhatnának a betegek a köpenyükön zöld keresztet viselő orvosokkal, akik így fejezik majd ki, hogy köszönik, de a kezelésért cserébe nem kérnek borítékot. A még igencsak távlatos tervek szerint a zöld keresztes mozgalomba bárki beléphetne, aki szerződésben vállalja, hogy semmilyen körülmények közt nem fogad el hálapénzt. Cserébe az egészségpolitika megduplázná a zöld keresztet viselők fizetését. A Magyar Rezidens Szövetség kalkulációja szerint a tapasztaltabb orvosok esetében ez havonta nettó 350 ezer forintos bért jelenthetne.

E kezdeményezés heves vitákat váltott ki az orvostársadalomban, alig van olyan kórház, rendelő, ahol ne lenne napi beszédtéma a mozgalom. A Magyar Orvosi Kamara elnöke több fórumon és nyilatkozatban is szóvá tette nemtetszését. Éger István szervezete nevében egyebek mellett azért utasította el a javaslatot, mert álláspontja szerint súlyos bérfeszültséget okozna, ha egy pályakezdő fizetése több lehetne, mint egy javakorabeli orvosé. Az elnök a zöld keresztes mozgalom helyett az orvosi életpályamodell bevezetését szorgalmazza. Véleménye szerint ugyanis a bérrendszert egyben kell kezelni.

– Saját tévedésével és nem a mi javaslatunkkal harcol az orvosi kamara elnöke – mondta lapunknak Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség vezetője. Szervezete ugyanis nemcsak a kezdő orvosokra, hanem a már az évtized óta pályán lévőkre is kiterjesztené a zöld keresztes mozgalmat. „Mi mindig is arról beszéltünk, hogy valamennyi orvos előtt nyissuk meg a lehetőséget. Ha minden orvos kitűzi, akkor mindenki megkapja a dupla fizetést, aki vállalja a szerződést.”

Papp Magor közölte: tisztában vannak azzal is, hogy mindehhez pénz kell, ezt most ők néhány tízmilliárd forintra becsülik. Ekkora átcsoportosítható összeg nincs a 2011-es költségvetésben, de a tárca szakállamtitkársága keres forrást e célra. Abban az esetben, ha a szakminisztérium saját keretből akarja elindítani a mozgalmat, akkor azt csak lépcsőzetesen teheti, mert egyszerre ennyi pénze nincs. Így került szóba, hogy 2011 novemberétől csak a rezidensképzésbe belépő fiatal orvosokkal indítanák a programot, de szorgalmazzák, hogy a kormány 2012-től emelje a legfontosabb teendői közé az egészségügyi bérek rendezését. Ha ugyanis ez nem történik meg, nem lesz, aki gyógyítson Magyarországon. Az orvosi egyetemek idei végzős évfolyamai „felszívódtak”, nincsenek ott az ellátórendszerben, és ha ez 2011-ben is így történik, akkor az már súlyos ellátási gondot okozhat.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol a zöld keresztes mozgalommal kapcsolatban megfogalmazott aggályokról, Papp Magor azt válaszolta: nem látja az aggályok okát. A zöld kereszt kitűzése csupán lehetőség azok számára, akik az eddigiektől eltérő morállal akarnak gyógyítani. A jelvényt viselők nem haragszanak majd azokra, akik nem tűzik ki, és továbbra is más elvek mentén akarnak dolgozni. A betegek meg most is tudják, kik azok az orvosok, akiknél nem is érdemes „próbálkozni” a borítékkal.

A szövetség elnöke megjegyezte: tanulmányuk azt mutatja, az orvosok körülbelül kétharmada akar amozgalomba belépni, mert vagy jobban jár majd, vagy hasonló, de kiszámítható jövedelemhez juthat, mint a hálapénzzel. Hozzátette: viszonylag szűk az a réteg, amely most a jövedelmének kétszeresénél több hálapénzt kapna. A már elkészült hatástanulmányból kiderül, hogy például a gyermekgyógyászok 90 százaléka azonnal kitűzné a zöld keresztet, a hálapénzes szakmák közül pedig a szülészek voltak a legelutasítóbbak a mozgalommal szemben. De közülük is akadt támogató, főként azok, akiknek magánpraxisuk is van.

Átlagosan egy-másfél hétnyi működésre jutó összeggel emelkedik januártól a kórházaknak, szakrendelőknek járó finanszírozás. Az elosztható többletből a sok szakmás, sürgősségi és egyéb drága beavatkozásokat végzők kaptak nagyobb részt, azaz a legjobban a volt súlyponti és megyei kórházak, valamint az egyetemi klinikák jártak. Lapunknak Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei kórház igazgatója elmondta: a kórházaknak most juttatott többlet végösszege sok elemből állt össze, ezért meglehetős eltérések lehetnek az intézmények között. Például a jövőben a korábbi 146 ezer forint helyett 150 ezret fizet az egészségbiztosító az átlagos esetek gyógyításáért, de „jutalmazza” az új finanszírozási rendszer a sürgősségi készenlétet vállaló, vagy a súlyos és csak drágán végezhető ellátást végzőket is.

Végül vajon hány köpenyre kerül fel a zöld kereszt?