Nagytestvér a magyar lépcsőházakban
Méltányolható a társasházak kamerás védelem iránti igénye – foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos, aki a társasházakról és a lakásszövetkezetekről szóló törvény módosítását javasolja a kamerás védelem kiépítésének könnyítésére.
A hatályos szabályozás szerint minden tulajdonos hozzájárulására szükség van a társasházak közös használatú területein történő képfelvétel-rögzítéshez. Az adatvédelmi biztoshoz ugyanakkor számos panasz érkezik, amelyek arra mutatnak, hogy jelenleg e téren jellemző a tömeges jogsértés. A társasházak többsége ugyanis akkor is kiépíti a kamerarendszert, ha nem minden lakó, csupán a többség támogatja a döntést. A kamerás védelem iránti igény viszont a lakók nagy többségének támogatása mellett méltányolható – jelenti ki Jóri András.
A biztos éppen ezért jónak tartaná, ha a vonatkozó jogszabályok módosításával – megfelelő garanciarendszer mellett – legalizálják a lakók többségi véleménye alapján kiépített kamerarendszereket. Ehhez Jóri a következő feltételeket szabná. Először is: a kamerarendszer csak a közös tulajdonú helyiségekben, kizárólag emberi élet és vagyonvédelem érdekében alkalmazható. A kamerák felszereléséhez a tulajdonostársak – az összes tulajdoni hányad szerinti –legalább háromnegyedének hozzá kell járulnia. A kamerák csak akkor működtethetők, ha a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása más módszerrel nem érhető el, azonban ilyen esetekben is csak a szükséges mértékig, az információs önrendelkezési jogot aránytalanul nem korlátozva. A kamerák tehát nem irányulhatnak a tulajdonostársak külön tulajdonában álló lakások, helyiségek bejáratára.
A felvételekhez kizárólag a törvényben meghatározott személyek, illetve szervezetek férhetnének hozzá. Az üzemeltető mindezeken felül köteles olyan zárt rendszerű műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek automatikusan biztosítják a felvételek készítésének, illetve a fel nem használt felvételek törlésének folyamatát. A felvételek nem tárolhatók 15 napnál tovább, azt követően meg kell őket semmisíteni. A felvételeket kizárólag a törvényben kijelölt adatkezelők használhatnák fel büntető-, szabálysértési vagy más hatósági vagy akár polgári peres eljárás során. A kamerás védelem kiépítésekor a társasháznak adatkezelő szabályzatot kellene alkotnia a szervezeti és működési szabályzathoz kapcsolódóan.
A rendőrség mindenképpen üdvözölné a társasházak kamerákkal történő felszerelésének megkönynyítését – tudtuk meg rendőrségi forrásból.
A magáncélú megfigyelést jelenleg sem a rendőrség munkatársai végzik, és a társasházi rendszerek sem köthetők össze az utcai térfigyelő kamerákkal. Utóbbiak használatának tapasztalatai azonban arra utalnak, hogy a pásztázó gépszemek önmagukban is jelentős visszatartó hatással bírnak. Az előző évek rendőrségi statisztikái egyértelműen igazolják a térfigyelők közbiztonság-javító hatását. A portaszolgálattal rendelkező lakóparkok és társasházak esetében pedig a tettenérésben is előnyhöz jutnak a lakóközösségek, a későbbiek során pedig a nyomozást is jelentősen segíthetik ezek a felvételek.
Újra módosítanák a módosított törvényt
Az ombudsman javaslata alig egy héttel késte le a társasházi törvény módosított változatának kihirdetését. A jogszabályt egyébként fél éven belül másodszor módosította az Országgyűlés. Június közepén a társasházak működése feletti felügyeletről szóló rendelkezéseket helyezték hatályon kívül. A december végén kihirdetett változat négy kérdéskört érintett. Az eddigi hat hónap helyett ezután háromhavi közösköltség-tartozást követően jegyzetethető be jelzálog az ingatlanra. Újraszabályozták a társasház tiltási jogát a nem lakáscélú helyiségek használatában. Az önkormányzatok felhatalmazást kaptak arra, hogy városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján rendeletben határozzák meg ezen helyiségek használatának módját.
A könyvvizsgáló igénybevételét pedig a tízmilliós éves pénzforgalmi értékhatárról húszmillióra emelték.
