Szerdai, brüszszeli sajtótájékoztatóján – kérdésekre válaszolva – Barroso bizonyosságát fejezte ki, hogy erről a témáról szót ejtenek Orbán Viktor miniszterelnökkel pénteken Budapesten tartandó találkozójukon.

Kijelentette: nem lehet előre ítélkezni a törvényről folytatott konzultációk eredményeiről. A sajtószabadság alapvető, szent érték az Európai Unióban – szögezte le a bizottsági elnök. Emlékeztetett arra: a brüsszeli testület már azelőtt kifejezte bizonyos aggodalmait a magyar törvénnyel kapcsolatban, hogy panaszok érkeztek arról, illetve a sajtóban fontos üggyé vált. Az illetékes EU-biztos levelet is írt ez ügyben a hatóságoknak.

A kormány határozottan elutasít minden olyan megnyilatkozást, amely kétségbe vonja a magyar EU-elnökség cselekvőképességét, és az elnökségi feladatok korlátozásának lehetőségét veti fel – közölte a Külügyminisztérium szerdán az MTI-vel.WernerHoyer német külügyi államminiszter kedden jelentette ki: a német kormány ellenzi, hogy Magyarország az unió soros elnökeként keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon. A politikus szerint Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről (például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával) átengedné az Európai Bizottságnak. Hoyer ezt a magyar médiatörvénnyel indokolta, amely szerinte a médiát szigorú állami ellenőrzésnek veti alá.

A Handelsblatt Magyarország lesz a próbakő címmel kommentárban bírálta a médiatörvényt. A német üzleti körök lapjábanHans-Peter Sieben haar úgy ítélte meg, hogy a budapesti kormány a médiatörvénynyel aláássa a sajtószabadságot. A véleménynyilvánítás szabadsága egyre inkább veszélyeztetett emberi joggá válik Európában – olvasható a cikkben. „Ennek próbaköve Magyarország a maga vitatott médiatörvényével. Az egykor egy kommunista klikk által elnyomott ország lábbal tiporja a sajtószabadságot. Orbán Viktor miniszterelnök és jobboldali-nemzeti kormánya, amely kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben, gyakorlatilag társadalmi vita nélkül fogadott el egy olyan médiatörvényt, amely gúnyt űz a demokrácia értelmezéséből. Ennek értelmében a média – az újságoktól kezdve a rádió- és tvadókig – olyan hatóság felügyelete alá került, amelynek tagjai százszázalékos hívei a jobboldali-konzervatív Fidesz pártnak. (...) Első ízben tárja ki a kaput egy EU-tagország a cenzúra és az öncenzúra előtt” – írta a Handelsblatt.

A magyar médiatörvény nem korlátozza a sajtószabadságot, hanem felszámolja azt – állapítja meg szerdán kiadott közle ményében a Német Újságíró-szövetség (DJV). A szervezet elnöke, Michael Konken felszólította az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a magyar médiatörvényt és a médiahatóság tevékenységét, s tegyen hatékony lépéseket azok felszámolása érdekében.

A The Guardian brit baloldali liberális lap szerdán „Magyarország: egypártrendszer” címmel szerkesztőségi cikket közölt a kormány tevékenységéről. Az írás emlékeztet rá, hogy Orbán korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét, támadást indított a jegybank, vagyis az utolsó olyan jelentős intézmény ellen, amely még nincs pártja ellenőrzése alatt, most pedig az újságírók ellen fordult. Az újonnan létrehozott nemzeti médiahatóságnak joga van olyan nagy összegű pénzbüntetések kiszabására a kiegyensúlyozatlannak, erkölcstelennek vagy „az emberi méltóságot sértőnek” ítélt tudósításokért, amelyek akár tönkre is tehetik közlőjüket.

A Le Monde című francia lap szerdai keltezésű számában szerkesztőségi cikket szentelt a magyar médiatörvénynek, kérdőre vonva az EU-tagállamok többségének vezetőit, amiért „nincs merszük” bírálni a budapesti lépéseket. „Az Európai Unió január elsején – majdhogynem lopva – egy olyan kormány, Magyarország kormánya kezébe adta soros elnökségének gyeplőjét, amely nyíltan megsérti az európai szerződéseket, és amely fittyet hány az EU azon értékeire, amelyeket az európai alapjogi charta is rögzít.”

Hiába küldtünk angol fordítást

Elküldte ugyan a magyar kormány a médiatörvény angol fordítását az Európai Bizottságnak – de valójában feleslegesen. A brüsszeli bizottság a saját fordító szolgálatát kérte meg a jogszabály lefordítására, és ezt a változatot vizsgálja majd meg. Mint lapunknak bizottsági források elmondták: a testület ilyenkor jogilag nem is tehet mást, azaz nem Magyarország miatt választotta ezt az eljárást. Amikor az Európai Bizottság egyes tagállamok szabályozását vagy döntéseit vizsgálja, még véletlenül sem akarja meghagyni annak lehetőségét, hogy a kormányok a fordítással bármilyen módon befolyásolják a brüsszeli értékelést. (Munkatársunktól)