A költségvetés is nyert az önkormányzati választásokon
Ez utóbbi felhasználásáról nincs információ.
Mivel a tavaly október harmadikai voksolás – a megismételt települési választások miatt – csak december 19-én zárult le jogerősen, ezért a szükséges költségvetési elszámolás még folyamatban van. Az Országos Választási Iroda szóvivője viszont azt közölte: a lapunk által ismert számadatok nagyságrendileg megfelelnek a valóságnak.
A közel ötmilliárdos költség egyébként nem kiugró, legalábbis az elmúlt ciklusok önkormányzati választásaival összevetve. A 2002-es regionális voksolás négymilliárdba, a 2006-os 4,3 milliárdba került. Ugyanez az arány figyelhető meg az országgyűlési választások esetében is: 2002-ben 5,3 milliárdot, 2006-ban 5,4 milliárdot, tavaly pedig 5,6 milliárd forintot költött az állam a parlamenti választásokra. Hozzá kell tenni azonban, hogy hasonlóan sok adóforint ment el népszavazásra is: 2003-ban (EU-csatlakozás) 3,4 milliárdot vitt el a voksolás, 2004-ben (kettős állampolgárság, kórházprivatizáció) 2,6; a 2008-as szociális népszavazás pedig 4,2 milliárd forintot.
Érdekesség, hogy 2007-ben még a Fidesz egy olyan javaslatcsomagot ajánlott megtárgyalásra a többi pártnak, amely ésszerűsítette volna a választási informatika kiadásait, eseti bizottságot hozott volna létre a beszerzések ellenőrzésére, eltörölték volna a boríték használatát a választásokon és megvonták volna az Országos Választási Bizottság választott tagjainak tiszteletdíját. Az akkori kormánypártok erősen kritikusak voltak az „olcsóbb és több demokráciát” címet viselő javaslatokkal szemben.
A Fidesz akkori csomagjában egyébként – egyebek között – az is tervként szerepelt, hogy bevezetik a kampányszámla intézményét, és megtiltják, hogy a kormány és tagjai közpénzből kampányolhassanak.