Belvíz van, de nincs nyolcórás közmunkás
A Csongrád megyei Csanyteleken, ahol december elejétől folyamatosan harmadfokú a belvízvédelmi készültség, hétfő reggeltől nyolc bérpótló juttatásban (BPJ) részesülő munkanélküli jelentkezett az új foglalkoztatási formában négyórás munkára. Ők korábban rendelkezésre állási támogatást (RÁT) kaptak, amikor nem dolgoztak és minimálbért, amikor nyolcórás munkát végeztek. Forgó Henrik polgármester úgy érzi: ez olyan, mintha a háborúban is részmunkaidőben harcolnának, hogy minél több ember megfordulhasson a fronton. Keddtől elkészítették az új időbeosztást: négy ember jön reggel 7 és 11 óra között, aztán a helyükre áll négy másik – 11 és 15 óra között. Parkot és buszvárót takarítani vagy virágot ültetni, locsolni napi négy órában is lehet, de a belvíz, majd a valószínű árvíz ellen nem lehet így védekezni.
A csanyteleki polgármester egyetért a jogalkotó szándékával, amely szerint minél több embert kívánnak bevonni a munkába. De Forgó Henrik úgy véli: vannak kiemelten fontos időszakok – ilyen az árvíz és a belvíz elleni védekezés – amikor rugalmasabban kellene kezelni a szabályokat. A szabályozás „finomhangolására” amiatt is szükség volna – folytatja mondandóját a csanyteleki polgármester –, hogy ha elhúzódik a belvíz elleni védekezés, akkor az erősebb, szakmával rendelkező férfi munkavállalók teljes évi munkalehetőségét fel kell használni erre a munkára. Úgy viszont nem marad megfelelő munkaerő olyan tevékenységekre, amelyek esetében az önkormányzat számára megtakarítást hoz, hogy nem vállalkozókkal, hanem szakmával rendelkező, de állástalan közmunkásokkal végeztetik el. Többféle felújítás – például épületjavítás, az intézmények tisztasági festése, járdaépítés, -felújítás, a földutak karbantartása – tartozik ebbe a körbe. A valóban hatékony, géppel végzett kaszálás is felelősséget és fizikai erőt igénylő férfimunka, amelyekhez személyre szóló védőruha beszerzése szükséges. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretéből igényelhető 20 százalék dologi költség nem fedezi, hogy a fogyóeszköznek számító kéziszerszámok mellett a gépi kaszálást végző minden négyórás alkalmazottnak 6-7 ezer forintért vegyenek egy pár védőbakancsot, továbbá speciális munkaruhát, védőálarcot, kesztyűt.
Csanádpalotán, ahol szintén nagyon súlyos a belvízhelyzet, karácsonykor Kovács Sándor polgármester és néhány városházi munkatársa próbált helytállni a védekezésben, mivel akkorra a közmunkások többségének lejárt a szerződése. Négy-öt olyan férfinak van csak áthúzódó szerződése, akik már rutint szereztek a védekezésben. A makói munkaügyi központnál kezdeményezték, hogy ezeket idén is hat, illetve nyolc órában foglalkoztathassák. Ha az önkormányzat ezt a megoldást választja, akkor a négy óránál hosszabban foglalkoztatott közmunkások bérének 30 százalékát helyi forrásokból kell fedezni.
A csanádpalotai polgármester tart attól, hogy az új rendszerben a munkavégzők motivációja gyengébb lehet, mint az előzőben, amikor a nyolcórás közmunkáért megkapták a minimálbért, most viszont négyórás foglalkoztatásra is csak a 28 ezer 500 forint bérpótló juttatás jár. A munkára behívott munkanélküliek ezért nem lesznek túl szorgalmasak – viszont várhatóan mindegyikük törekszik valahogyan kitölteni a két hónapig tartó négyórás kötelezettséget, mert ha nem így tesz, akkor a következő évre a bérpótló juttatást is elveszti.
Kovács Sándor úgy véli: erős szociális feszültséget okozhat, hogy csökkentették a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programra jutó keretet az Út a Munkához Program költségéhez képest. Ez különösen a belvízzel sújtott falvakban élőket érinti majd súlyosan, ahol már most látszik, hogy a belvíz miatt nem lesz szükség a szokásos menynyiségű mezőgazdasági idénymunkára sem. Így az állástalan, szegény emberek sem a napszámból, sem a közmunkából nem jutnak majd a korábbi szerény bevételhez sem.
Békéscsabán a munkaügyi központ tájékoztatása szerint jogilag lehetséges, hogy ne csak a napi négy órában, hanem a munka törvénykönyve szabályainak betartásával munkaidőkeretet meghatározva akár nyolc órában is foglalkoztassanak embereket a bérpótló juttatásból. A támogatás ekkor sem kizárólag 70 százalék lehet, hanem a jogszabály szerint 70 és 100 százalék közötti. Rendkívüli helyzetekre ez a szabály megoldást jelenthet. A munkaügyi központok és az önkormányzatok széles körű gyakorlati tapasztalattal és együttműködési hagyományokkal rendelkeznek a közfoglalkoztatás szervezésében.
A munkaügyi kormányzat ezeket fel kívánja használni a közfoglalkoztatás új rendszerének működtetésében.
