Alakul a médiatörvény-ellenes mozgalom

Az újságírószakma egy része, civil szerveződések és ellenzéki politikusok továbbra is tiltakoznak a médiatörvény ellen. A Népszabadság hétfői címlapján 23 nyelven közölte: Magyarországon megszűnt a sajtószabadság. Ma estére civilek tüntetést szerveznek a rádióhoz, szerdán elsötétülhetnek az internetes honlapok, 14-ére pedig a Parlament elé terveznek demonstrációt.

A Népszabadság hétfőn rendhagyó címlappal jelent meg, amelyen egyetlen mondat volt olvasható magyarul és az Európai Unió további 22 hivatalos nyelvén: „Magyarországon megszűnt a sajtószabadság”. Szerkesztőségünk így tiltakozott a januárban életbe lépett médiatörvény ellen. Meggyőződésünk szerint – ahogy azt lapunk szerkesztőségi vezércikkében írtuk – „a médiatörvény minden hangzatos jelszava ellenére valójában a Fidesz–KDNP vezette kormány autoriter törekvéseit szolgálja azzal, hogy megteremti a lehetőségét a velük ellentétes véleményen állók megzabolázásának, megbüntetésének, végső soron akár tönkretételüknek”. Hasonló módját választotta a tiltakozásnak a Népszava is, amely címlapján magyarul és angolul követelte a sajtó szabadságát. (A törvény ellen még tavaly év végén üres címlappal tiltakozott négy lap: az Élet és Irodalom, a 168 óra, a Magyar Narancs és a Népszava.)

Az újabb tiltakozásnak gyorsan híre ment az interneten: a Facebook, az Iwiw közösségi oldalakon és a Twitter mikroblog-szolgáltatáson is ez volt a magyar felhasználók egyik központi témája. Az internetes közösségekben közben egyre több kezdeményezés indul a sajtószabadság védelmében. Eddig két és fél ezren jelezték részvételi szándékukat a január 14-én este a Kossuth téren a sajtószabadságért tartandó tüntetésre. A demonstrációt a Facebookon szervezik, ahol szinte naponta alakulnak meg az újabb és újabb cenzúraellenes, szabadságpárti oldalak, közösségek. A legnagyobb taglétszámú ilyen csoport az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” elnevezésű Facebook-oldal, jelenleg 52 ezer taggal. Ennek angol nyelvű társoldalához kétezren csatlakoztak, a – médiában letiltott cikkek közlését vállaló – Szamizdat csoporthoz hatezren.

A Facebookról indult az az ötlet is, hogy január 4-én gyertyagyújtással fejezzék ki szimpátiájukat a Magyar Rádió székháza előtt a 180 perc című műsorban a médiatörvény elfogadása ellen egyperces néma csenddel tiltakozó munkatársai, Bogár Zsolt és Mong Attila mellett. Többek között a Facebookon terjed a Black out for Hungary (Elsötétítést Magyarországnak) elnevezésű kezdeményezés is. A blackout4hungary csoport tagjai – hackerek és netes jogvédők – arra buzdítanak, hogy január 5-én a blogokon, honlapokon, közösségi médiafelületeken a felhasználók egy napra sötétítsék el képernyőiket, avagy cseréljék feketére a profi lképüket. Ez egyébként már szintén része a médiatörvénynek köszönhetően hetekkel ezelőtt elszabadult internetes „vírusnak”: jelenleg is rengeteg felhasználó üres profilképpel vagy kék szalagos „kitűzővel” tiltakozik.

Az ellenzéki pártok is tovább tiltakoznak a már hatályba lépett médiatörvény ellen. Kormos Kata, az MSZP szóvivője hétfőn azt mondta: a szocialista párt minden törvényes parlamenti és parlamenten kívüli eszközt megragad, hogy visszaszerezze az ország méltóságát és a sajtószabadságot. Az MSZP várhatóan még a héten az Alkotmánybíróságtól kéri a médiatörvény megsemmisítését. Mandur László, a szocialisták médiapolitikusa lapunknak azt mondta, az alkotmány biztosítja, az új médiatörvény azonban korlátozza a sajtó szabadságát. Alkotmányellenesnek tartják többek közt, hogy a törvény hatálya kiterjed a nyomtatott sajtóra, az internetes portálokra, s még a blogokra is. A sajtószabadság korlátozásának tartják azt is, hogy míg eddig a különböző sajtóorgánumok megjelenése bejelentéshez volt kötve, addig mostantól kérni kell a nyilvántartásba vételt. Mandur szintén alkotmányellenesnek, aránytalannak és túlzónak tartja a médiumokra kiszabható, akár több százmillió forintos bírságot is, ugyanúgy, mint azt, hogy a médiahatóság képviselői házkutatást tarthatnak a szerkesztőségekben és informátoruk kiadására kötelezhetik az újságírókat.

Az LMP már pénteken, a törvény kihirdetését követő percekben az Alkotmánybírósághoz fordult, kifogásaik több ponton azonosak a szocialistákéval. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes lapunknak elmondta, alkotmányellenes tartják, hogy a törvény a hatósági felügyeletet kiterjeszti a nyomtatott és az internetes sajtótermékekre is, valamint azt is, hogy a hatóság és a médiabiztos betekinthet a szerkesztőségek irataiba.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény miatt még csak egyetlen, az LMP által jegyzett beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz – tudtuk meg Sereg Andrástól, a testület sajtófőnökétől. A bírák egyébként először január 10–11-én tartanak teljes ülést – közölte Sereg –, és akkor megtárgyalják azt is, hogy miként kezeljék a médiára vonatkozó szabályokkal, illetve a magánnyugdíjpénztárakkal és a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóval kapcsolatos indítványokat. A sajtófőnök így még nem tudott tájékoztatást adni arról, hogy a testület soron kívül napirendjére veszi-e ezeket az ügyeket. (L. K.)

Újságosstand valahol Magyarországon
Újságosstand valahol Magyarországon
Top cikkek
Érdemes elolvasni
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.