Pénzt ígér az elszámoltatási biztos
Határidő nélkül, de rövid időn belül kialakítjuk jogi álláspontunkat a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatban – jelentette be Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos Tarlós István budapesti főpolgármesterrel folytatott tegnapi egyeztetése után. A vizsgálatot Tarlós István kérte, miután december végén kiderült, hogy a főváros belátható időn belül nem juthat hozzá az Alstommal kötött szerződés alapján kifizetett 37 milliárd forintos előleghez, illetve bankgaranciához. Az Alstom előzetes várakozásainak megfelelően a nanterre-i bíróság határozatban tiltotta meg a bankoknak az előleg és a teljesítési garanciák visszafizetését a BKV-nak.
– A közvélemény előtt sem titok, hogy enyhén szólva zavaros az Alstom-ügy. A szerződéskötés körülményeit illetően semmiképpen sem tudunk közösséget vállalni az előző városvezetéssel. Az Alstommal és a nemzeti fejlesztési miniszterrel való közös egyeztetés előtt a főváros vezetése úgy gondolta, az egyetlen megoldás, ha a kormánybiztos segítségét kéri a szerződés értelmezésében és minősítésében – magyarázta a felkérést a főpolgármester.
Mint ismeretes, az Alstom november közepén fordult bírósághoz, kérve a bankgaranciák általuk jogtalannak tartott lehívásának megakadályozását. A bíróság a BKV és az Alstom Transport képviselőinek meghallgatása után december 21-én hirdette ki határozatát, amelyben megtiltja a bankoknak a bankgaranciák kifizetését a gyorsított eljárás végeztéig. Az Alstom így ismét időt nyert. S ezzel ismét jelentős előnyhöz jutott a fővárosi önkormányzattal folytatott játszmában. Egyre vészesebben közeledik ugyanis a beruházás uniós szerződésben rögzített 2015-ös pénzügyi zárása. Már nem sok esély van egy új tender sikeres lebonyolítására. Az időközben – szabálytalan közbeszerzési eljárások miatt –megkurtított uniós támogatás elvesztése pedig végleg ellehetetlenítené a metróprojektet. Holott már így is ezer sebből vérzik. Költségvetési korlátokra hivatkozva az új városvezetés felfüggesztette a négyes metróvonal Keleti pályaudvar–Bosnyák tér közti II. szakaszának építését.
Igaz, egyelőre azt sem tudni, hogy mi fut majd az első szakaszon. A BKV négy évvel ezelőtt kötött szerződést a francia Alstom érdekeltségi körébe tartozó Budapest Metropolis Consortiummal. A szerződések összértéke 247 millió euró. Az új metrókocsikat 2008 májusára kellett volna legyártania az Alstomnak, ám az első szerelvény csak 2009 januárjában érkezett meg. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) és a BKV már a tesztelések idején számos észrevételt tett, ám az Alstom a tetemes költségekre hivatkozva (a szakértők körülbelül egymilliárd forintra becsülik a feltárt hibák, hiányosságok kijavításának költségét) nem volt hajlandó változtatni a kocsikon.
Az NKH idén júliusban elunta az alkudozást: határozatban utasította el a Metropolis szerelvényének típusengedélykérelmét. E nélkül pedig nem helyezhető forgalomba az időközben legyártott 110 kocsi. A fő ok az Alstom saját tervezésű fékrendszere, de a határozatban hosszú oldalakon keresztül sorolta egyéb kifogásait az NKH.
– Az Alstomnak immáron esélye sincs a szállítói szerződésben foglaltak teljesítésére. Így a főváros nem tehet mást, mint hogy utasítja a BKV vezérigazgatóját a kontraktus felbontására – közölte akkor lapunkkal György István főpolgármester-helyettes, hozzátéve, hogy új tendert írnak ki.
De nem írtak ki. Tarlós István főpolgármester alig két nap múlva már a megegyezés lehetőségéről beszélt. A fordulatban vélhetőleg szerepet játszott a BKV irgalmatlan adósságállománya, az uniós támogatás elvesztésének fenyegetettsége, illetve a szakítás okozta jogi bonyodalmak. Az Alstom ugyanis rögtön jelezte, hogy a felmondást nem tartják jogszerűnek: az új metrószerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásokat is teljesítik.
Thierry Best, az Alstom sebtiben ideküldött kereskedelmi vezérigazgatója félreértésekkel magyarázta a hatósági fiaskót. S újfent megismételte: az Alstom tárgyalni akar. De közben azért pert is indítottak. Egyet Nanterre-ben, egyet Budapesten. A Fővárosi Bírósághoz október 25-én nyújtották be keresetüket a fékberendezésre vonatkozó felmentési, illetve a típusengedély-kérelmük elutasításának felülvizsgálatát kérve. (Az NKH illetékesei is elismételték: az Alstom által referenciaként megjelölt több mint húsz, külföldön futó jármű mindegyike különbözik a Budapestre gyártott jármű fékrendszerétől. Így azok alapján nem minősíthető a magyar szerelvény.)
A Fővárosi Bíróság még nem döntött az ügyben. Az ítélet – bármi lesz is – nem sokat lendít az ügyön. Az elutasító határozat megsemmisítése ugyanis önmagában nem több, mint visszatérés a kiindulópontra. A típusengedélyt, majd ezt követően az üzembe helyezési engedélyt csak a hazai jogszabályoknak megfelelő szerelvényekre adhatja ki az NKH, méghozzá egy új eljárás keretében.
Az Alstom viszont továbbra is inkább tárgyalna, mint változtatna. S ezen aligha változtat Budai Gyula színre lépése. De ahhoz is kevésnek tűnik, hogy a fővárost pénzügyileg függetlenítse az Alstomtól. Az elszámoltatási kormánybiztos magabiztosan arról biztosította hallgatóságát, hogy mindenképpen visszaszerzik a jogtalan kifizetéseket. Az ügyben érintett személyek magánvagyonukkal felelnek tettükért! Ám ez még blöffnek is szerény. A szerződések hátterének kiderítése fontos és a jövőbeli kontraktusok szempontjából valóban előremutató lépés, ám 37 milliárd aligha gyűlik össze az előző fővárosi képviselők, az ügyosztályi dolgozók, de még az ügyvédek zsebeinek kiforgatásából. A jogi háttér kérdőjeleiről nem is beszélve.
