Százezrek kerülnek létbizonytalanságba
A foglalkoztatásért felelős államtitkár a héten úgy nyilatkozott, hogy az európai uniós tagállamok közül immár Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta. Ennek alapja, hogy 2010 első félévében a 15–64 évesek körében mért 55,3 százalék 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától. Czomba Sándor szerint e rendkívül kedvezőtlen adat mögött az alacsony iskolai végzettségűek, a pályakezdő fiatalok és az 50 év felettiek rossz foglalkoztatási mutatói állnak. Nos, az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 28-30 százalékos, ami szakadékokkal marad el az iparilag fejlett országok átlagától.
Czomba Sándor az MTI-nek elmondta, hogy a foglalkoztatási ráta javítása érdekében segíteni kell a „rugalmas foglalkoztatás elterjedését, mivel Magyarországon a munkavállalók csupán négy százaléka dolgozik ilyen formában, miközben az uniós átlag 17-18 százalék”. Az államtitkár közlése szerint a kormány a munkahelyteremtésben a kis- és közepes vállalkozásokra számít. Czomba azt mondta, hogy az állam a munkahelyek létrehozására ösztönző politikai és gazdasági környezetet teremt.
Hogy ez pontosan mit takar, még nem tudni. Az bizonyos, hogy az év utolsó hónapjában megállapodás született a minimálbér emeléséről, ami 78 ezer forint lesz. Azt még nem lehet sejteni, hogy az emelés milyen hatással lesz a munkahelyekre. Az bizonyos, hogy korábbi tapasztalatok szerint ez nagyon kockázatos döntés. Az első Orbán-kormány idején is volt emelés, és 2000–2001-ben legalább 3,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatás az 5–20 fős kisvállalatok körében (Kertesi Gábor–Köllő János: A 2001. évi minimálbér-emelés foglalkoztatási következményei, Közgazdasági Szemle, 2004). Továbbá 2001-ben, majd 2002-ben is erőteljesen romlott az alacsony bérű segélyezett munkanélküliek elhelyezkedési esélye.
2011 januárjától az aktív korban lévő tartósan munka nélkül élők ellátása is változik: a rendelkezésre állási támogatást (rát) felváltja a bérpótló juttatás. Az Út a munkához program helyett életbe lép a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program. Az eddig rátra jogosult 270 ezer emberből a kormány tervei szerint 200 ezret kíván foglalkoztatni: közülük 150 ezret négy órában. Hogy mi lesz azzal a 70 ezerrel, akinek nem tud munkát kínálni, azért is érdekes, mert a bérpótló juttatás feltétele, hogy az illető 30 nap munkaviszonyt fel tudjon mutatni, 2012-től csak így jogosult erre az ellátásra.
A rendezett lakókörnyezet is a juttatás feltétele lesz, ennek részleteit szintén homály övezi. A négyórás munkák tartalmáról megkérdeztük a minisztériumot, pontosan mit szeretne a kormány végeztetni az emberekkel, de egyelőre még nem kaptunk választ. Ezt azért lenne fontos tudni, mert amikor a szocialista kormány 2009-től elindította az Út a munkához programot, az akkor még ellenzéki képviselő Czomba azt élesen kritizálta. Éppen azért, mert a programban a közfoglalkoztatottak a „segély, munka, segély utat követik négy-öt hónapos ciklusokban”, és esélyük sincs visszakapaszkodni a valódi munkaerőpiacra. Kérdés, hogy a négyórás munka ezt mennyiben segíti elő. Czomba a januártól induló közmunkaprogramokról anynyit mondott, az állami nagyberuházások keretében szeretnének minél több embernek munkát adni. Az
MTI-t úgy tájékoztatta, a foglalkoztatás képzéssel is párosul. Szerettük volna megtudni, milyen kritériumok alapján választják majd ki azokat, akik majd négy órában dolgoznak, és mi lesz azokkal, akiknek semmi sem jut, de lapzártánkig még nem érkezett válasz..
Arról, hogy mégis milyen programok indulnak január elsejétől, megkérdeztük a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkárát, hiszen a települések a közfoglalkoztatás kulcsszereplői.
– Az önkormányzatok alulinformáltak, a kormány nem egyeztetett velük a közfoglalkoztatás átalakításáról – válaszolta Zongor Gábor, hozzátéve: a hét önkormányzati szövetség a jövő évi költségvetés miatt egyeztett néhány hete, de az ott felmerülő, elsősorban a közfoglalkoztatással kapcsolatos kérdéseikre választ sem kaptak. Így azt sem tudják a települések, hogy mi legyen azokkal a közcélú munkásaikkal, akiknek a szerződései átnyúlnak a jövő évre.
– Nem írták ki a beígért pályázatokat, így az a helyzet áll elő, hogy már nincs se fedezet az eddigi munkákra, se információ – mondja Zongor, kijelentve: a települések egyetértettek azzal, hogy az Út a munkához program továbbgondolásra szorul. Azzal is egyetértettek, hogy a vállalkozókat be kellene vonni valahogy a munkanélküliek foglalkoztatásába. De csalódtak, mert pillanatnyilag úgy néz ki, hogy még az értékteremtő munkáikat sem képesek tovább finanszírozni. Számos település vont be ugyanis közcélú munkásokat különböző adminisztrációs vagy aszszisztensi feladatokba.
Sok helyen alkalmaztak például roma származású pedagógusasszisztenseket, akik minden tanórán bent ültek, és segítették a tanítást. Ezek a munkák hatékonyak, minden családhoz el lehet jutni általuk, jó annak, aki végzi és jó annak, akinek a gyerekei jobb színvonalú tanórákon ül. Zongor szerint az is kérdés, mi lesz azoknak a 35 év alatti embereknek a bérpótló juttatásával, akiknek korábban a segély feltételéül szabták az oktatást.
