Még nincs kőbe vésve az új alkotmány koncepciója
– Az új alkotmányt az Országgyűlés április 25-én fogadja el – Orbán Viktor nevezte meg egy karácsonyi interjúban ezt a napot. Milyen üzenete van, hogy húsvéthétfőn szavazzák meg az alkotmányt?
– A húsvétnak szimbolikus üzenete van, de nem csak a hívők számára. A magyar történelemben a kiegyezéshez vezető út Deák Ferenc írásával, a húsvéti cikkel kezdődött. Nem hiszem és nem is remélem, hogy az alkotmányozás kapcsán most hasonlóra kerülne sor, mégse zárjuk ki, hogy az új alaptörvény ügyében legalább néhány kérdésben a kormánypártokét is meghaladó parlamenti vagy társadalmi támogatottság is kialakulhat.
– Kiegyezés? Húsvét a keresztény világ, a feltámadás ünnepe, noha a hétfő nem annyira szakrális, a locsolkodás napja. Az ellenzék, az MSZP és az LMP viszont már az ellen is tiltakozott, hogy a kereszténység szerepének a méltatása a preambulumban szerepeljen. Az, hogy húsvétkor fogadják el, nem teszi szimbolikusan „kereszténnyé” az alkotmányt ?
– A keresztyénséggel kapcsolatosan érdemes világosan tisztázni: mi is pontosan tudjuk, hogy Magyarország polgárai között hívők és nem hívők, keresztyének és nem keresztyének egyaránt vannak. Attól, hogy személyes meggyőződésem szerint a hit ajándék, még senkit sem kényszerítenék arra, hogy bármely felekezet része legyen. A keresztyénségnek az alkotmány „előszavában” való megjelenítése sem így merül fel. Magyarország számára a keresztyénség felvétele a megmaradást jelentette, az önálló államiság létrejötte ettől elválaszthatatlan. Ezenkívül a keresztyén értékek az európai kultúra kitörölhetetlen részét képezik. Ahogyan Antall József mondta: „Európában az ateista is keresztény”. Az új alkotmány húsvéthétfői elfogadásának tervét mindezekre tekintettel lehet értelmezni.
– Tegyük hozzá, április 25. a tavaszi választások második fordulójának, a Fidesz győzelmének a napja is... Az jó ötlet, hogy Ópusztaszeren írják alá az új alkotmányt? Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes és Magyar Anna fideszes képviselő indítványozta ezt.
– Szerintem nem a legjobb ötlet. Ha egyáltalán van ok arra, hogy elvigyük Budapestről az aláírási ünnepséget, akkor én Székesfehérvárra szavaznék. Egyrészt koronázóváros volt – még ha ezt sokan félre is értenék –, másrészt a magyar államiság történetében játszott szerepe vitathatatlan. De általánosságban nem tartom bajnak, ha az alaptörvénnyel öszszefüggésben eltérő vélemények is megfogalmazódnak.
– Schöpflin György, Orbán Viktor alkotmányozó testületének a tagja korábban például azt is felvetette, hogy március 15-én, a nemzeti ünnepen kellene elfogadni az alaptörvényt. Ezt sem fogadta osztatlan lelkesedés, a jobboldalon sem.
– Kisebb-nagyobb vita a Fidesz-frakción belül is volt, elsősorban arról, hogy érdemes-e az elfogadás időpontját a nemzeti ünnephez kötni, vagy sem. Én úgy gondolom, kifejezetten rossz nemzeti ünnephez kötni az alkotmányt. Ez azért is lett volna szerencsétlen, mert akármennyire időálló új alaptörvényt is fogadunk el, akkor sem tud olyan jelentőssé válni, mint amilyen kiemelkedő történelmi esemény 1848. március 15. volt. Másrészt roszsz szocialista szokásnak tartom, hogy a nagy nemzeti ünnepekhez különböző fontos alkotmányos aktusokat kötöttek; a sztálinista alkotmányt augusztus 20-hoz, a köztársaság kikiáltását október 23-hoz. A kormánypárti frakciók döntéshozatala demokratikus, így természetes, hogy az alkotmányozás kapcsán a kétharmados többséggel rendelkező frakciószövetségen belül is folynak kisebb-nagyobb viták. Legalább ebből is látszik, hogy az ellenzéknek nemcsak az a vádja volt valótlan, hogy Magyarországon királyság vagy elnöki rendszer lesz, ha Orbán Viktor kétharmados felhatalmazást kap, hanem az is, hogy az alkotmány már készen van. A fontos az, hogy született egy olyan alkotmánykoncepció, melyet – Sólyom László volt köztársasági elnököt is beleértve – széles körben tartanak méltónak arra, hogy az új alaptörvény kereteit meghatározza.
– De Sólyom László karácsony előtt azt is mondta: az alkotmánykoncepció az 1989-es szocialista elképzeléshez tér viszsza, hiszen a nép által választott parlament felülbírálhatatlanságára hivatkozva elvenné az Alkotmánybíróságtól az alkotmányellenes törvényekmegsemmisítésének jogát. A visszalépés a már működő, teljes Alkotmánybíróságtól pedig nem európai út, „ez a kazah út”.
– Ez tévedés. A koncepcióban nincs szó arról, hogy az Alkotmánybíróságtól el kellene venni a törvények megsemmisítésének jogát.
– De az ellenkezője sem...
– A tervezet az Alkotmánybíróság jövőbeni hatásköreivel részletekbe menően nem foglalkozott. De az új alaptörvény csak akkor lehet időtálló, ha az alkotmányos alapjogok teljes körű védelmét biztosítja. Hogy ezt milyen formában lehet a leghatékonyabban megvalósítani, arról szakmai vitákat követően kell döntést hozni. Sólyom László azt emelte ki: lehet a koncepció egyes részeit vitatni, de nem szabad az aránytévesztés hibájába esni, mivel összességében a tervezet alkalmas arra, hogy Magyarország új alkotmányának szabályozási elveit meghatározza.
– Az új alkotmány mitől nem a Fidesz alkotmánya lesz?
– Az alkotmányozásra hazánkban az Országgyűlés kétharmados többséggel jogosult. Az alkotmányt pedig a parlament fogja elfogadni, nem pedig egy pártkongresszus. A koncepció sincs kőbe vésve. Ha a koncepció a végleges szöveg lenne, nem lenne értelme az ezt követő törvényalkotási munkának. Ha pedig a végleges normaszöveg és a koncepció köszönő viszonyban sem lenne egymással, akkor az alkotmány-előkészítő bizottság tevékenysége válna komolytalanná.
– Nem lesz népszavazás az alkotmányról – ezt Orbán Viktor ismét elmondta. Ehelyett lesz nemzeti konzultáció.
– A nemzeti konzultációnak része az a blog, amit Szájer Józseffel az alkotmányozásról indítottunk, emellett a nemzeti konzultációban az önkormányzatok is részt vehetnek, de a társadalmi szervezetek is megfogalmazhatnak javaslatokat.
És tudomásom szerint a kormánynak vannak még további tervei is arra, hogy minél többen lehessenek részesei az alkotmányozásnak. De a konzultáció része lesz az is, hogy az összes egyetem jogi karán februártól vitafórumokat rendeznek az új alkotmányról.
– Ki szervezi az egyetemeken a „párbeszédet”?
– A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája –reményeim szerint valamennyi párt részvételével. A mi célunk is az, hogy az alkotmányozásról legyen érdemi párbeszéd a pártok között, ha már az ellenzék nem vett részt a koncepció kidolgozásának utolsó szakaszában. De még semmi sincs veszve. Az ellenzéknek érdemes lenne belátnia, hogy az alkotmányozás nem az a kérdés, amivel akármelyik oldal választásokat tudna nyerni vagy veszíteni. Ahogyan azt is, hogy Magyarország a jövőben is parlamentáris demokrácia marad. Természetesen jó lenne, ha az ellenzék is megszavazná az új alkotmányt, de ha csak elfogadják azt, hogy a társadalom széles rétege számára akceptálható alaptörvény készül, már az is eredmény.
– Nem lenne ehhez szükség önkritikára a kormányoldalon?
– Mindkét oldalon szükség lenne annyi bölcsességre és annak belátására, hogy az új alkotmány elfogadása és a három évvel későbbi választások eredménye között nincs közvetlen összefüggés. Ha ez a felismerés megszületne, akkor az alkotmányozás lehetne a magyar politikának az a területe, ahol valódi, érdemi egyeztetésekre kerülhet sor az ellenzék és a kormánypártok között. Ez a kormánypártoktól azt a belátást igényli, hogy az elmúlt kilenc hónapban a megörökölt csődközeli helyzetben meghozott, a megszorítások elkerüléséhez szükséges alkotmánymódosítások nem teremtettek ideális környezetet az alkotmányozáshoz. Az ellenzéknek pedig azt kellene beismernie, hogy azok a vádak, melyek az elnöki rendszerről vagy valamilyen autokratikus berendezkedésről részükről elhangzottak, alaptalanok voltak. Ami az alkotmánykoncepciót illeti, egyes részletek tekintetében én is fogalmaztam meg kritikákat, amelyek talán megfontolásra érdemesek. Nem ördögtől való, ha változik a koncepció, néhány helyen bizonyára érdemi változtatások is lesznek még.
– Meg tudja erősíteni, hogy az a „kétharmados” kitétel nem lesz benne az új alkotmányban, hogy az önök által elfogadott passzusokat később csak két egymást követő parlamenti ciklusban, külön-külön kétharmados döntéssel lehet csak megváltoztatni ?
– Kizártnak tartom, hogy ez a kitétel az új alkotmányban kizárólagos módosítási lehetőségként szerepeljen.
– És az úgynevezett Őszöd-klauzula, miszerint a köztársasági elnök egy alkotmányos-politikai válsághelyzetet úgy oldhatna fel, hogy belátása szerint feloszlathatja az Országgyűlést?
– A javaslat mögött meghúzódó szándékot értem, de határozott véleményem: ez a szabályozás ebben a formában nem megfelelő, mert nem írja világosan körül azt, hogy milyen esetben válna a köztársasági elnök jogosulttá az Országgyűlés feloszlatására. Ez egy olyan gumiszabály, amit ebben a formában nem szerencsés alkotmányba foglalni.
– Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy március 15. után, az új alkotmány parlamenti vitájának idején semmilyen más kérdéssel nem foglalkozik az Országgyűlés. Holott a miniszterelnök és Matolcsy György is nagy strukturális reformokat ígért tavaszra. Ehhez meg kell hozni a szükséges nagy törvényeket. De mikor?
– A koncepcióról folyó vitával egyidejűleg más törvényeket is tárgyalni fog a parlament, így a tavaszi ülésszak kezdete után, február 14-től több mint egy hónap áll rendelkezésre a szükséges jogszabályok elfogadására. Ez lehetővé teszi, hogy a miniszterelnök és a gazdasági miniszter által ígért strukturális reformokkal összefüggő törvényjavaslatokat időben elfogadjuk. A kizárólagosság tehát csak az alkotmány szövegének vitájára vonatkozik.
– Az pusztán egy deklaráció lesz, hogy a parlament március 15-én alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul?
– Az alkotmány elfogadására vonatkozó hazai szabályozási elv szerint Magyarországon a parlament az alkotmányozó nemzetgyűlés. Az „átalakulás” március 15-én arra hívja fel a közvélemény figyelmét, hogy szűk másfél hónapig az Országgyűlés kizárólag az alkotmányozó hatáskörét fogja gyakorolni. Ez egyben tükrözi az alkotmány egyedülálló jelentőségét is a jogrendszerben.
Orbán Viktor szerint nem kell népszavazás az új alkotmányról
Nem kell az új alkotmányról népszavazás – erősítette meg korábbi véleményét Orbán Viktor a parlamenti szezon végén a Hír TV-ben. A miniszterelnök azt mondta: „Az áprilisi választásokon a választók világos döntést hoztak; akkor a szocialisták azt kérték kifejezetten az emberektől, hogy ne szavazzanak ránk, mert akkor új alkotmányt fogunk készíteni. Az emberek ezt az érvet megfontolták, és ránk szavaztak. És ezt megerősítették az önkormányzati választáson. Én tehát úgy gondolom, hogy mi teljes felhatalmazás birtokában járunk el, semmifajta új felhatalmazásra nincs szükség, a munkát pedig el fogjuk végezni. Ha az ellenzék részt vesz a munkában, annak örülünk. A lehetőség, az ajtó, a kapu nyitva van, éljenek a lehetőséggel. Ha nem élnek vele, akkor is meg fog születni Magyarország új alkotmánya. Fontos, hogy a megszületés előtt legyen az alkotmányról széles nemzeti konzultáció, ezt, amikor a tél derekán túl leszünk, el is indítja a parlament. És én a magam részéről, mint kormányfő is segíteni fogom a nemzeti konzultáció munkáját.”
