A német liberális politikus lapunknak nyilatkozva elmondta: különösen aggasztó, hogy a médiatörvényben nincs megfelelően körülhatároltan, precízen megfogalmazva, hogy mikor lehet valakit – például arra hivatkozva, hogy nem számolt be valamely nemzeti fontosságú eseményről – pénzbüntetéssel sújtani. Ez a média öncenzúrájához vezethet, ami a sajtószabadság korlátozását okozhatja.

„Németországnak érdeke, hogy sikeres legyen a magyar elnökség, és azt ne vigye félre egy fontos, de végül is az elnökség szempontjából mellékes kérdés”

Ami a német példákat illeti: egyesek állítják, hogy a német Bundesnetzagentur is egy minisztérium alá van rendelve, vagyis a magyar médiafelügyelethez hasonlóan működik. Ám a német államminiszter szerint ez az intézmény nem szól bele a média tartalmi kérdéseibe, csupán technikai jellegű hatásköre van. A közszolgálati médiát felügyelő szervekben a társadalmilag fontos csoportok képviseltetik magukat, nem csak a politikai pártok képviselői, különösen nem kizárólag egy párt képviselői. Ez egyébként Németországban is kritikus téma, ismerte el Hoyer, aki szerint egész Európára jellemző, hogy a média felügyeleti szerveiben sok a politikus, de ez egész más minőségű politikai jelenlét, mint Magyarországon.

Megerősítette, hogy szoros kapcsolatban vannak magyar kollégáikkal, Guido Westerwelle külügyminiszter telefonon is beszélt Martonyi Jánossal. – Úgy érzem, a külügyminisztériumban érzékenyen reagálnak a kritikára, éppen ezért még mindig nem adtam fel a reményt, hogy ők is megértik: Európában és Magyarországon is aggodalom övezi az új médiatörvényt – szögezte le Hoyer. Az Európai Unióban alapjog a sajtószabadság, Magyarország pedig csatlakozott ehhez a közösséghez. Werner Hoyer kifejtette: nagyon örül a magyar uniós elnökségnek, csodálatosnak tartja, hogy egy olyan ország, amely 20 évvel ezelőtt lépett túl a kommunista berendezkedésen, most az elnökséget adja az unióban. Ezért jó lenne, ha az elnökség nem válna csatatérré egy könnyelmű törvényalkotás miatt.

Hoyer egyébként optimista, a Deutschlandfunk német rádióban ugyanis Pröhle Gergely, helyettes államtitkár tegnap arról beszélt, hogy Magyarország kész rá, hogy az EBESZ médiáért felelős megfigyelőjével együtt dolgozzon. Ez a jó irány – mutat rá az államminiszter. Arra a kérdésre,hogy aggódnak-e a Magyarországon működő német kiadók, Hoyer úgy vélekedett: a gazdasági érdekek is fontosak, de ezúttal ennél sokkal fontosabb, hogy az alapjogok érvényesüljenek. Az államminiszter egyébként meglepőnek tartja, hogy az Európai Bizottság alapjogokért felelős biztosa, Viviane Reding mind a mai napig nem nyilatkozott a magyar médiatörvényről, pedig más ügyekben – például a romák franciaországi kitoloncolásakor – azonnal szót kért.

Berlinben, Brüsszelben és Luxemburgban is sok barátja van Magyarországnak, ezért fontos, hogy megfelelő módon és mértékben fogalmazzák meg a bírálatokat. Végzetes lenne, ha ez Magyarországon egy „csakazértis-mentalitáshoz” vezetne. Németországnak érdeke, hogy sikeres legyen a magyar elnökség, és azt ne vigye félre egy fontos, de végül is az elnökség szempontjából mellékes kérdés.

Hoyer nem szívesen beszél szankciókról. Egyelőre a kérdés az uniós jogászokra vár, hogy megvizsgálják, valóban megfelel-e a törvény az uniós szerződések szellemének, és ha nem, akkor milyen lépésekre van lehetőség. Az unióban egyetlen kormány sem teheti meg, hogy nem tartja tiszteletben a sajtószabadságot, mert ebben az esetben az unió maga válik hiteltelenné a külvilág szemében. Hogyan lehet az alapjogokra hivatkozni és a sajtószabadság mellett érvelni, mondjuk Fehéroroszországgal szemben, ha egy tagállam – különösen a soros elnök – háza táján sincsenek rendben a dolgok? – mutatott rá Hoyer.