„Fű alatt” írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök a nemzetközi diplomáciai és sajtóössztűz alá vett médiatörvényt. Az aláírás tényét a köztársasági elnök hivatalánál nem ismertél el – az Origo és az Index hírportáloknak is csak a Magyar Közlöny szerkesztőségében erősítették meg az aláírás hírét (a lap főszerkesztői titkárságán viszont munkatársunknak már lecsapták a telefont). A január elsején hatályba lépő médiatörvény így várhatóan december 31-én jelenik meg a közlönyben, s ezzel válik hivatalossá.

Miközben még mindig nincs hivatalos törvény, a kormány kommunikációja szerint a nemzetközi kritikák azért is alaptalanok, mert a bírálóik el sem olvasták a jogszabályt. Ezt arra válaszul közölték, hogy csütörtökön újabb, fajsúlyos külföldi politikusok és elemzők szólaltak fel a magyar szájkosártörvény ellen. A luxemburgi után a német kormány is újra állást foglalt: Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere a Frankfurter Rundschaunak azt nyilatkozta, „a német kormány azt várja, hogy Magyarország átdolgozza a nemzetközileg bírált médiatörvényt”.

Reakciójában Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő sajnálatosnak mondta, hogy „a médiatörvényről megfogalmazott legutóbbi külföldi vélemények sem tartalmaznak semmilyen konkrétumot, csak félelmeket és fenyegetőzéseket”. A kritikusok szavaiból nem derül ki: pontosan mi a problémájuk a jogszabállyal, felmerül, hogy egyáltalán végigolvasták-e azt, amit kritizálnak – tette hozzá.

Martonyi János külügyminiszter az MR1-nek hasonlóan nyilatkozott: reményei szerint a médiatörvény által biztosított bírósági felülvizsgálat megfelelő biztonságot ad mindenki számára, az Európai Bizottság nem hivatalos vizsgálata pedig reményei szerint „tárgyilagos álláspontot” foglal majd el a magyar médiatörvényről. Szerinte a jogszabályt ért nemzetközi bírálatok nem árnyékolhatják be Magyarország január 1-jén kezdődő EU-elnökségét. Majd megszólalt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is: válaszlevelet írt Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős – a médiatörvény iránt élénken érdeklődő – alelnökének, eszerint „a médiatörvény minden elemé ben kiállja az összes euró pai érték próbáját. Megygyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert.”

A kormányzati nyilatkozatokkal egybecseng Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnökének nyilatkozata, amely szerint a médiatörvényről folytatott vita nem alapulhat politikai indíttatású félreértelmezéseken, „hanem a szöveg pontos ismeretén”. Martens közleményében védelmébe vette az Orbán-kormányt, a belga politikus azt írta, „nagyra értékeli Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány azon erőfeszítéseit, hogy a sajtószabadság, a tisztelet kultúrája, a kiskorúak védelme és az emberi méltóság megerősítése érdekében javítson a korábbi médiatörvényen”.

A szocialisták csütörtökön közölték, Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az LMP azt kérte Schmittől, tegye meg ezt ő maga. Kovács László, a szocialisták alelnöke azt mondta: az államfő a jogszabály aláírásával fi gyelmen kívül hagyta a médiatörvény hazai elutasítását és az azt övező példátlanul széles körű nemzetközi tiltakozást, nem élt azzal a lehetőséggel, hogy megóvja az Európai Unió soros elnökségét január elsején átvevő Magyarországot a várhatóan botrányos nemzetközi következményektől, az elszigetelődéstől.

Az Európai Parlament szocialista frakciójában sem tartják EU-konformnak a magyar médiatörvényt. A Frankfurter Rundschaunak nyilatkozva Hannes Swoboda, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának helyettes vezetője kijelentette, hogy a magyar médiatörvény kétségtelenül vét az európai értékek ellen, s hogy hazánkat „nagyon alapos politikai megfigyelés” alá fogják helyezni.

Közben német, osztrák liberális körökben is uniós fellépést sürgetnek Magyarországgal szemben. Az Európai Uniót Orbán Viktor megállítására szólította fel a Die Zeit véleményrovatában Rosszabb Haidernél című írásábanJan-Werner Müller. Szerinte az EU-nak nemcsak a pénzügyi válság idején kell határozottan lépnie, hanem a demokrácia és a jogállamiság nemzetek feletti őreként akkor is, ha valamely tagállama, mint most Magyarország, autoritárius hatalom felé halad. A szerző felsorolja az Orbán-kormány, illetve a kétharmados parlamenti többség eddigi fontosabb törvényeit és dönté seit. A magyarországi „nemzeti forradalomban” a kormányzat egyenesen a jogállamiságot bontja le és helyette a Putyinéhoz hasonlító „irányított demokráciába” kezd. A hivatalos Európa nem hallgathat, különösen azért nem, mert január elsejétől Magyarország az EU soros elnöke lesz. Ha egy évtizede az EU szankciókkal büntethette Jörg Haider Ausztriáját, most még inkább meg kell tenni, ugyanis a többi déli és kelet-európai állam figyeli Brüszszelt, hogy meddig mehet el Orbán. „Ami most Magyarországon történik, az nem egyszerűen politika erős populizmussal, hanem esetleg már búcsú Európától. Itt az ideje, hogy az EU „megálljt” kiáltson, nehogy később már „viszontlátást” kelljen mondania – véli a cikk szerzője.

Paul Lendvai a Der Standardban foglalkozott a médiatörvényt érintő kritikákkal, szerinte éppen Ausztria 2000. évi példája mutatja, hogy a retorikai, végeredményben „fogatlan” szankciók Magyarország ellen kontraproduktívak lennének, sőt akár nevetségesnek is bizonyulnának, miután Herman Van Rompuy, az EU Tanácsának elnöke éppen a médiatörvény elfogadásának napján a magyar miniszterelnökkel való „kiváló együttműködést” dicsérte.

Ráfázhat a Tilos Rádió arra, hogy napközben merészelte leadni Ice-T, a híres-hírhedt amerikai rapsztár régi klasszikussá vált, Warning (It’s on) című számát (magyarul Figyelmeztetés/Kezdődik). A médiahatóság eljárást indított a rádió ellen, mondván a számok szövege „káros a fiatalokra”. Ice-T szinte minden száma a rendőri erőszakról és a szexről szól. Egyik híres száma például a „Copkiller”, azaz a rendőrgyilkos címet viseli – érvel a gengszter rap történetében is járatos médiahatóság. A Tilos Rádiónak ezért előzetesen figyelmeztetnie kellett volna a hallgatóságot az obszcén tartalomra. Levelük szerint Magyarországon csak az elmúlt tíz évben egymillióan tettek sikeres angol nyelvvizsgát, vagyis rengetegen értették, érthették a szöveget. A Tilos Rádió írásban válaszolt a hatóságnak, emlékeztetve őket, hogy a törvény csak a tizenhat éven aluliaknak nem ajánlotta az említett zeneszám meghallgatását, így a sikeres angol nyelvvizsgák száma irreleváns. (Ny. M.)

Szijjártó és Navracsics szerint a médiatörvény minden elemében kiállja az összes európai érték próbáját