Képtelenségnek minősítette Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a Fővárosi Ítélőtáblának azt a jogerős végzését, amely az ajkai iszaptározók építésügyi és építésfelügyeleti hatóságaként a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget jelölte ki. Az ítélőtábla ezzel lezárta azt a jogvitát, hogy a helyi jegyzőnek vagy a zöldhatóságnak kell-e ellenőriznie a zagytározók állapotát.

A környezetvédelmi államtitkár képtelenségnek nevezte a bíróság döntését

Az ügyet az robbantotta ki, hogy a regionális zöldhatóság, valamint a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal – Illés Zoltán jogértelmezését elfogadva – amegsérült tízes kazetta helyreállítási munkálataihoz szükséges építéshatósági eljárás lefolytatására a devecseri jegyzőt jelölte ki, aki azonban hatáskör hiányára hivatkozva ezt megtagadta. A székesfehérvári székhelyű regionális zöldhatóság ezek után fordult a bírósághoz, azt kérve: jelöljék ki, melyik szervezet köteles építési hatóságként eljárni az iszaptározók ügyében.

Varga Krisztinát, Devecser jegyzőjét megnyugtatta az ítélőtábla döntése. Kérdésünkre válaszolva elmondta: az iszapkatasztrófa óta azt az álláspontot képviselte, hogy a vörösiszap-tározók építésénél, helyreállításánál olyan különleges, csak az adott építményre jellemző környezetvédelmi követelményeket kell figyelembe venni, amelyeket kizárólag környezetvédelmi hatósági eljárásban lehet elbírálni. A jegyző az ítélőtábla döntésére hivatkozva hozzátette: egy zagykazetta olyan speciális szabályozást igényel, ami egy általános építéshatósági eljárásban nem kezelhető.

Illés Zoltán kérdésünkre válaszolva hangsúlyozta: az ítélőtábla döntése nem visszamenőleges hatályú, azaz csak a jövőre nézve jelöli ki az iszaptározók ügyében eljáró építésügyi hatóságot, a tragédia előtt elmaradt ellenőrzések miatt a zöldhatóság nem tehető felelőssé. Az államtitkár a környezetvédelmi törvényre hivatkozva továbbra is úgy ítéli meg, hogy az iszaptározók támfalainak folyamatos ellenőrzése az üzemeltető cég, azaz a Mal Zrt. feladata lett volna.

Illés elégedetten fogadta az ítélőtábla azon érvelését, miszerint a „szabályozásból kitűnően az építésügyi hatósági és az egységes környezethasználati hatóságügyi eljárások egymást kiváltó eljárások”. Illés értelmezése szerint ez akár azt is jelentheti, hogy – az eddigi joggyakorlattól eltérően – minden olyan ügyben, ahol egységes környezethasználati eljárásra van szükség, az építéshatósági jogkör is automatikusan a regionális zöldhatóságokra hárul.

– Megítélésem szerint azonban a jelenleg érvényes jogszabályok erre nem adnak lehetőséget – állította Illés Zoltán. – A helyzet tisztázása érdekében a Fővárosi Ítélőtábla végzésére hivatkozva két hónapon belül olyan törvénymódosítást terjesztek a parlament elé, amely a lakóingatlanokon kívül valamennyi építmény esetében a zöldhatóságok mellé telepíti az építéshatósági jogkört. Ha sikerül elfogadtatnom az Országgyűléssel a módosítást, akkor a jövőben minden bevásárlóközpont, út, hulladéklerakó, ipari létesítmény esetében a zöldhatóságok járnának el építésügyi hatóságként.

Arra a felvetésünkre, hogy egy ilyen módosító javaslat komoly ellenállásba ütközne a különböző minisztériumok és hatóságok részéről, Illés azt válaszolta: kétségtelenül provokatív lépésre szánta el magát, ugyanakkor az ítélőtábla jogerős végzésére alapozva meg kell próbálnia minél jobban kiszélesítenie a felügyelete alá tartozó zöldhatóságok jogkörét.