Bojkottálta Esztergom idei utolsó, keddi közgyűlését a jelentős többségben lévő Fidesz-frakció kilenc tagja, csupán egy képviselőjük jelent meg a tanácsteremben. A hivatal hívására heten fel sem vették szolgálati telefonjukat, egyikük pedig közölte: nem veszt részt az ülésen. Így határozatképtelenné vált az önkormányzati ülés, ám a jegyzőkönyv kedvéért Tétényi Éva független polgármester ismertette a napirendi pontokat, amelyek szerinte a város jövője és a válságköltségvetés szempontjából alapvetően fontos kérdéseket érintettek. A november 25-én elkezdődött adósságrendezési eljárás keretében ugyanis csak a kötelező feladatok ellátására van lehetőség, ezért például a zeneiskola működését a megyei önkormányzatnak szeretnék átadni.

Ennek részleteit azonban ugyanúgy nem tudták megtárgyalni kedden, mint a heti tízórás testnevelésről szóló rendelet módosítását sem. A heti tízórás tornafoglalkozás 70 millió forintjába kerül a városnak, ráadásul a szülők jelentős része azért is tiltakozik ellene, mert késő délutánonként, kora este is vissza kell járniuk a gyerekeknek a foglalkozásokra, amelyeknek a megfelelő feltételek hiányában nem sok értelmét látják.

A polgármester szerette volna megváltoztatni a szemétszállítás gyakorlatát is. Jelenleg ugyanis mindenki egyformán fizet, és semmi sem ösztönöz a takarékosságra vagy a szelektív gyűjtésre.

A következő közgyűlést január 6-ra hívta össze a polgármester. Ha akkor – de legkésőbb az adósságrendezés kezdetétől számítva hatvan napon belül – nem fogadják el a válságköltségvetést, akkor a bíróság elrendeli a vagyonfelosztást. A döntés a többségben lévő Fidesz-frakción múlik – hangsúlyozta érdeklődésünkre Tétényi Éva, aki szerint a vagyonfelosztás azért is kockázatos eljárás, mert a városnak nincs naprakész vagyonnyilvántartása. Ennek az elkészítése, folyamatos karbantartása a jegyző kötelessége lett volna, de ő időközben távozott a polgármesteri hivatalból.

A város forgalomképes vagyona egyébként – néhány eladható épület kivételével – jobbára föld és telek. Nem tudható pontosan, hogy ezek mennyit érnek. A városban mindenesetre arról beszélnek, hogy néhány vállalkozás már szemet vetett rájuk, s áron aluli megszerzésükre készül.

Az is kérdés, hogy vagyonfelosztás esetén a város mintegy 25 milliárdos adósságát fedezi-e Esztergom törvény szerint értékesíthető vagyona. Nem adhatók el ugyanis a kötelező feladatokat végző intézmények épületei, például az iskolák, az óvodák vagy a betegellátáshoz szükséges ingatlanok. Ha a vagyon kisebb a tartozásnál, akkor bizonyos hitelezők – vélhetően főleg a bankok – nem jutnak a pénzükhöz.

Mint megtudtuk, az esztergomi válságköltségvetés egyébként csaknem kilencmilliárdos főösszeggel számol. Információink szerint az adósságrendezési bizottság a következő közgyűlés előtt, január 4-én tárgyalja a hivatali előterjesztést.

A hivatalból hiába hívták a fideszes képviselőket