Ennek oka gyakran valamilyen formai hiba, amit az alapszabály összeállítása vagy az alapító közgyűlés összehívása, illetve lebonyolítása során a jogban járatlan emberek könynyen elkövethetnek.

Jelenleg körülbelül hetvenezer egyesületet tartanak nyilván – ezeknek körülbelül a kétharmada folytat tényleges tevékenységet –, a skála a fi lléres költséggel fenntartható bélyeggyűjtő köröktől egészen a milliárdos büdzsével működő alapítványokig és sportklubokig terjed. Az egyesületekre egyébként lényegesen egyszerűbb szabályok és kedvezőbb adózási feltételek érvényesek, mint a gazdasági társaságokra, ezért sokak számára vonzó megoldás lehet – amire bírósági tapasztalatok is utalnak –, hogy vállalkozás helyett inkább társadalmi szervezetet hozzanak létre. A volt főbíró úgy véli, emiatt a költségvetés jelentős adóbevételtől eshet el.

Lomnici elmondta: a civil szerveződések a becslések szerint évente három-ötszázmilliárd forinttal gazdálkodnak, és ennek a pénznek több mint kilenctizedét az egyesületek alig három-öt százaléka használja fel. Szerinte nem kizárt, hogy a „nagyok” egy részét alapvetően vállalkozási tevékenységre alapították, és kifejezetten az adóelkerülés érdekében választották a társadalmi szervezeti formát. A volt főbíró úgy látja, emiatt is érdemes lenne differenciált szabályokat alkotni, ami a gyakorlatban ezt jelentené, hogy más rendelkezések vonatkoznának például egy helyi hagyományőrző egyesületre, s mások egy hatalmas pénzek felett rendelkező sportklubra.

Az egyesülés alkotmányos alapjog, és ezért azoknak a civil szerveződéseknek a bejegyzését, amelyek nyilvánvalóan a polgárok közös tevékenységét szolgáló keretek megteremtését célozzák, még egyszerűbbé kellene tenni –hangsúlyozza Lomnici. Vagyis: ha tíz ember elhatározza, hogy modellező klubot gründol, ne legyen szükség ügyvédre és könyvelőre ahhoz, hogy esély legyen az egyesület bejegyzésére. Ugyanakkor szerinte a jelentősebb vagyonnal és bevétellel rendelkező szervezetek alapításának és gazdálkodásának feltételeit az esetleges visszaélések megelőzése érdekében szigorítani kellene. A jogi környezet mindenképpen változik, mert az egyesületekre vonatkozó szabályokat a jelenlegi külön törvény helyett az új polgári törvénykönyv egyik fejezete határozza majd meg.