A legfrissebb adatok szerint decemberben jelentősen csökkent a Fidesz népszerűsége. A Medián azt jelzi: egyértelmű többségbe kerültek azok, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok. A lapunkban hétfőn közölt Szonda Ipsos-felmérés eredménye szerint négy százalékpontnyi szavazót veszített az elmúlt hónapokban a Fidesz, de a lakosságon belül még így is háromszoros az előnye a szocialistákkal szemben. Novemberig a párttól eltávolodott nagyjából 300 ezer választópolgár, ám most egyetlen hónap alatt távoztak további háromszázezren. A Fidesz mostani veszteségei főképpen a fiatalok körében és a kvalifikáltabb társadalmi rétegekben nagymérvűek, az átlagos négy százalékkal szemben elérik a 10 százalékot. Az MSZP tábora a választások óta lényegében változatlan, 10-12 százalékos, 800 ezer és egymillió fő közötti volt. Amíg a szocialisták aktivitási szintje korábban folyamatosan alatta maradt a Fidesz híveiének, addig most e tekintetben utolérték őket. Ennek következtében azMSZP az áprilisi voksolás után először került 20 százalék fölé. A biztos választók között a Jobbik tíz, az LMP pedig hat százalékon áll.

Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója a Fidesz szavazóbázisának novemberig tartó lassú kopását normális, természetes jelenségnek tartja, mert a kormányzással együtt járó problémák és konfliktusok mindig is erózióval járnak. Závecz szerint a Fidesz novemberben, egy hónap alatt egyértelműen azért vesztett el újabb háromszázezer szavazót, mert a fiatalabb és kvalifikáltabb társadalmi rétegek nem értenek egyet a magánnyugdíjpénztárak államosításával. Az összes kutatásuk azt mutatja, hogy ez a két társadalmi réteg nagyon fontosnak tartja az öngondoskodás elvét az állam gyámkodásával szemben. Az eredmények azonban azt is jelzik, hogy a Fidesztől fél év alatt eltávolodott közel hatszázezer szavazó túlnyomó többsége nem ment át másik párthoz – elbizonytalanodott. Erre utal, hogy a választások után fél évvel még soha nem volt ilyen magas a nem szavazók aránya. Most ez az arány 45 százalék, miközben 2006 végén 38, 2002 decemberében 27, 1998 végén pedig 32 százalék volt a bizonytalanok, nem szavazók aránya. Závecz szerint az MSZP 20 százalék fölé kerülése a biztos pártválasztók közt azt jelzi, hogy a támogatóik száma ugyan nem nőtt, de közöttük nagyobb lett a szavazási hajlandóság, az összetartás, a kormánnyal szembeni elégedetlenség egységbe kovácsolja őket.

„Nincs pánik. Senki sem törődik most ezzel a 4 százalékkal”, így kommentálta lapunknak a népszerűségvesztést egy kormányközeli forrás. A kormánypárt más politikusainak is az a véleménye, hogy „nincs választás sem fél év múlva, sem egy év múlva. Bizonyos lépéseket-intézkedéseket most kellett meghozni”.

– Mikor, ha nem most? – célzott a „konfliktusos” döntésekre a Fidesz-frakció egy vezető politikusa, aki azt is elárulta, Orbán Viktor miniszterelnök szűk körben még a nyáron azt mondta: amilyen döntéseket egy hónap alatt vagy 2010-ben még elfogadnak a választók, olyanokat egy év múlva már nem. Ezzel nyilvánvalóan arra utalt, hogy a „kétharmados forradalom” kommunikációs lendülete december végéig tart ki. Bizonyos döntéseket azért is meg kellett hozni idén, mert januártól Magyarország az EU soros elnöke lesz, és egyrészt akkorra meg kellett szilárdítani a hatalmat, másrészt akkor a mostaninál is jobban reflektorfénybe került volna például egy magánnyugdíjpénztár-einstandos döntés.

Maguk a kormánypárti politikusok is a 98 százalékos különadót, az alkotmánybírósági hatáskörszűkítést, a magánnyugdíjpénztárak „államosítását” említik a népszerűségvesztés indokaként. Azzal is tisztában vannak, hogy erős ellenérzést keltett az a „határozott dominancia”, illetve az az agreszszív-öntelt tónus, ami megmutatkozott – elsősorban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél – egy-egy döntés kommunikációja során. Lázár János Fidesz-frakcióvezető is ellentmondást nem tűrően indított az AB-hatáskör szűkítéséről, de jó ritmusban tett tanúbizonyságot kompromisszumkészségéről, amikor tárgyalóasztalhoz hívta a szakszervezeteket. Javított az összképen az is, hogy belátta: hibázott. Az új alkotmány (kereszténység preambulumba emelése, Szent Korona megemlítése, az új alkotmány bebetonozása) és a médiatörvény is határozott ellenszenvet váltott ki. Fideszesek szerint is erodálja a kormánypártok népszerűségét „az olyan felesleges belső presztízsvita, mint amilyen Rogán Antal alkotmánymódosító indítványa körül kavargott, s amelynek Navracsics Tibor igazságügy-miniszteren kívül Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János, illetve Szalai Annamária, a médiahatóság elnöke is a részese lett. Vagy a szintén Rogán Antal nevéhez kapcsolható fővárosi idegenforgalmiadó-vita Tarlós István főpolgármesterrel. „Ez felesleges. Ezt meg kellene spórolnia a Fidesznek. Ehelyett valóban a nagy kérdésekre, például a devizahitelesekre, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítására kellene koncentrálni”, mondta egy jobboldali véleményformáló.

Navracsics Tibor a napokban interjút adott a Magyar Nemzetnek, amelyben azt mondta: „nem tartja olyan tragikusnak” azt, hogy egy hónap alatt 39 százalékról 48 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok. A közigazgatási és igazságügyminiszternek azért is ez a véleménye, mert „a világgazdaság történéseit is tekintve meglehetősen viharos fél év áll mögöttünk”. Mindazonáltal azt tervezik, hogy januárban, amikor egy nagyobb lélegzetű ülést tart a kormány, helye lehet olyan értékelésnek, ahol a tendenciákat is vizsgálják a közvélemény-kutatások kapcsán. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető lapunknak úgy értékelte a kutatásokat, hogy „a kormány nagy változások élére állt, és tudjuk, ezek érdekeket is sérthetnek. Ilyen mértékű nagy változások még komolyabb népszerűségvesztést is indukálhattak volna”. Szerinte ez azért nem következett be, mert a kormányzásnak nincs alternatívája, a Jobbik vitorlájából kifogták a szelet a nemzetpolitikai fronton átvitt törvényekkel, az LMP csak meghatározott körben tud mozgósítani, az MSZP pedig hitelét veszítette.

Tüntetés a magánnyugdíjpénztárak államosítása ellen – a fi atalabbak már változtatnának. Nem értenek egyet ezzel a lépéssel