Tamás László János, a győri Petz Aladár kórház főigazgató főorvosa szerint szakmai szempontból már kialakultak a természetes betegutak a Dunántúlon, ám ezt nem veszi tudomásul a finanszírozás rendszere. Északnyugat-Dunántúl egészségügyi központja például régóta Győr, a térség speciális ellátásait most is jórészt a megyeszékhely vállalja magára, ám ezt a tevékenységét nem térítik meg.

– Hozzánk kerülnek például az égési sérültek, érkeznek betegek idegsebészeti beavatkozásokra, hasnyálmirigy- vagy érműtétekre, gyerekeket operálunk, Down-kór-szűréseket és genetikai vizsgálatokat végzünk, ezekre a Balatontól északra fekvő településekről jönnek Győrbe a betegek – sorolja a főigazgató, aki megemlíti: a győri kórház képes a kisgyerekek vérzékenységét okozó betegségek kezelésére, akik közül senkit nem utasítanak el, ám gyógyításuk komoly anyagi veszteséggel jár az intézmény számára.

A struktúra tarthatatlanságát szemléltetve Tamás László János elmondta: a kis kórházak egy részének olyan nagy az úgynevezett kapacitásvolumene, hogy betegeket kell keresniük hozzá. Igaz, csak egyszerű, a pénztár által jól megtérített eseteket vállalnak, a többieket az ellátási területen kívülről is átirányítják Győrbe, ahol viszont már túllépték az engedélyezett kereteket, amely fölött a beavatkozásért egyetlen fillért sem kapnak. Ennek ellenére Győrött szakmai és etikai okokból jelenleg az ilyen betegeket is ellátják.

A kórházi finanszírozás a hasonló nagyságú intézmények között is aránytalanul és indokolatlanul eltérő – véli Tamás főorvos. Székesfehérvár és Zalaegerszeg kórháza nagyjából a győrivel azonos méretű, ám finanszírozásuk lényegesen jobb.

Az egyetemi oktatás kivételével eddig is gyakorlatilag klinikai funkciót betöltő győri kórház menedzsmentje egyetért a Semmelweis-terv koncepciójával.

Eszerint a megmaradó városi és megyei kórházak mellett –néhány, eddig súlypontinak számító intézmény kiemelésével –a speciális esetek fogadására is alkalmas nagytérségi centrumokat hoznak létre. Budapesten működne egy pesti, egy budai és egy országos intézmény. A Dunától keletre a szegedi s a debreceni klinikák mellett a miskolci kórház töltené be ezt a szerepet. A Dunántúlon a pécsi klinika nagytérségi küldetése elvitathatatlan, Győr is természetes központnak látszik. A mostani tervezet Zalaegerszeget jelöli meg harmadikként.

Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója szerint ha a tervben foglaltakat sikerül megvalósítani, akkor jóval szervezettebbé válnak a betegutak, ami hatékonyabb gyógyító munkát eredményez. Érdemi változást jelentene, hogy a pácien seket mindig ahhoz az intézményhez irányítanák, ahol az állapotuknak, betegségüknek legmegfelelőbb ellátást kaphatják. Példaként azt említette: a Semmelweis-terv alapján Zala megye szívsebészetén a jelenleginél több olyan beteget fogadhatnának, akiknek állapota a legmagasabb szintű ellátást teszi indokolttá.

Szombathelyen viszont komoly vitákat váltott ki az, hogy a Semmelweis-tervben a Markusovszky kórház nem nagytérségi centrumként szerepel.

Emiatt a megye fideszes vezetése a kormányzathoz fordult. Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: az egyeztetések során megnyugtató válaszokat kaptak kérdéseikre, világossá vált, hogy a megyei kórház feladatköre nem csökken.

A jelek szerint Veszprém nem fogadja el a mostani elképzeléseket, s alternatív javaslatot tett Szócska Miklós államtitkárnak Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója, aki az általa évekkel ezelőtt kidolgozott Pannon-modell megvalósítását szorgalmazza. A modell eredetileg Veszprém és Somogy egészségügyi ellátórendszerének integrációját alapozta meg, ezt az elképzelést azóta Fejér megyére is kiterjesztették. Rácz Jenő elképzelései szerint negyedik megyeként Zala kapcsolódhatna a Pannon-modellhez, amelynek egyetlen központjául Székesfehérvárt jelölnék ki.

A jövő évre tervezett szervezeti átalakulás 2011-ben nem jár nagyobb költségvetéssel. Tamás László János szerint azt kéri tőlük a szaktárca, hogy jövőre a meglévő források jobb elosztásával, a párhuzamosságok felszámolásával váljanak hatékonyabbá. Arra a kérdésre, hogy szóba került a nagytérségi kórházak állami tulajdonba vétele, Tamás László János elmondta: erről csak beszélgetéseket folytattak. A győri kórház tulajdonosa, a megyei önkormányzat közgyűlése azonban egyhangú szavazással fölajánlotta: ha az ellátás javításának ez az egyik garanciája, akkor átadja az intézményt az államnak.

Műtét Győrben – vetélkedő kórházak