Szalai rendeletalkotási joga: mi a valódi tét?
A keddre virradó éjjel hirdette ki Latorcai János alelnök a parlamentben a Rogán Antal által kezdeményezett alkotmánymódosításról szóló,még hétfő este tartott név szerinti szavazás eredményét: eszerint 259 (fideszes és kereszténydemokrata) honatya mondott igent, 110 (ellenzéki) pedig nemet. Azaz: megvolt az alkotmánymódosítás elfogadásához szükséges kétharmad. Ez alapján az alkotmányban rögzítik, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási joga lesz 2011 januárjától.
S hogy ez miért volt annyira fontos, hogy szembekerült egymással a kormány és a Fidesz parlamenti frakciója, az alkotmányügyi bizottság ülésén pedig a szövetséges KDNP-sek sem támogatták a fideszes Rogán Antal javaslatát? Szembe került továbbá Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyminiszter, Répássy Róbert és Rétvári Bence államtitkár az egyik oldalon, illetve az alkotmánymódosítást kezdeményező belvárosi polgármester a másikon. Mindazonáltal Orbán Viktor miniszterelnök is szembe ment kormánya döntésével, amikor Szijjártó Péter útján tudatta: „a miniszterelnök tiszteletben tartja a frakció döntését, és annak megfelelően fog szavazni hétfőn az Országgyűlésben”. Hétfőn a név szerinti szavazáson pedig mindenki igennel voksolt, a miniszterelnök, illetve már Navracsics Tibor is.
Az igazságügy-miniszter korábban azzal érvelt, „abban állapodtunk meg, és Szalai Annamáriával is megegyeztem ebben az ügyben, hogy az új alkotmány szövegében lehet kialakítani azt az alkotmányjogi környezetet, amely lehetővé teszi ezt is”. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, csak később lett volna rendeletalkotási joga a médiahatóság elnökének. Korábban Répássy Róbert igazságügyi államtitkár konstatálta, hogy „felesleges” a rendeletalkotási jog a médiahatóság elnökének, hiszen magasabb szinten minden kérdést szabályoznak. Rétvári Bence, a tárca államtitkára pedig azzal indokolta a halasztást, hogy az új alkotmány megalkotásakor dől el: a koncentrált (vagyis a tárcák, elsősorban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lesz a törvényalkotási központ – A szerk.) vagy a szétterített jogalkotás mellett teszik le a voksot. (Már az MNB- és a PSZÁF-elnöknek is van rendeletalkotási joga.)
A nyilatkozatok alapján úgy tűnik, egyrészt politikai jelentősége van annak a Fidesz számára, hogy a kilenc évre – tehát választási ciklusokon átívelő időszakra – megválasztott Szalai Annamáriának legyen rendeletalkotási joga. Rogán Antal azzal érvelt, hogy az alkotmánymódosítás intézményesített függetlenséget biztosít a médiahatóságnak, „ami fontos stratégiai kérdés”.
– Ha megnézzük az európai trendeket, általában azt látjuk: a hírközlési hatóságok nem függhetnek a kormánytól, és a kabinet semmilyen módon nem befolyásolhatja a döntéseiket. Na most nyilvánvaló: ha a rendeletalkotási jog a kormánynál van, akkor a befolyásolás is megvan nála „ebben az értelemben”. Tehát ez az alkotmánymódosítás így logikus – hangsúlyozta a Belváros polgármestere. Vagyis: a Fidesz felkészült arra az eshetőségre is, hogy egy következő választás után esetleg más színű kormány lesz. Munkatársunk kérdésére, hogy valójában miért volt olyan sürgős a rendeletalkotási jog alaptörvénybe emelése, hogy ne lehessen vele megvárni az új alkotmányt, azaz fél évet, Rogán Antal úgy reagált: „semmi értelme nem lett volna. Hiszen az új alkotmány szövegébe is ugyanaz kerülne be, mint a mostaniba. Bölcsen döntött a frakció”. Szerinte a médiaszabályozás azzal lesz koherens, ha egy önálló intézményt hoznak létre, konvergens hatóságot, amelyhez a hírközlési hatóság is tartozik. Rogán Antal az elmúlt konfliktusos napokban rendre felhívta arra is a figyelmet: a médiahatóság elnökének a rendeletalkotási joga nem a médiáról szólna, hanem a piaci árszabályozásról, a díjak szabályozásáról. Ez konkrétan milyen díjakra vonatkozik, és mi a jelentősége? A hatóság elnökének rendeletalkotási joga főként a távközlési cégek által befizetett frekvenciadíjakra, azonosító és igazgatási díjakra terjed ki. Ezeket a díjakat korábban a médiahatóság egyik jogelődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság kapta, és továbbította az állami költségvetésbe. Ez az elmúlt időszakban éves szinten csaknem tízmilliárd forintos bevételt jelentett a költségvetésnek. Az új szabályozás szerint ez a bevétel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál marad, így biztosítják a hatóság jogi és gazdasági függetlenségét a kormánytól.
A Népszabadság információi szerint a Fidesz elnökségi ülésén nemrégiben elhangzott: készek arra is, hogy április végéig, az új alkotmány tervezett elfogadásáig a párt már nem kezdeményez alkotmánymódosítást. Úgy tűnik, a kormányoldalon belül nagy politikai vihart kiváltó Rogán-indítvánnyal korrigálták utoljára a jelenlegi alaptörvényt.
Orbán Viktor nem volt ott azon a kormányülésen, amelyen a kabinet úgy döntött, nem támogatja Rogán Antal alkotmánymódosító-indítványát, mely rendeletalkotási jogot biztosít a médiahatóság elnökének – írtuk kedden. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság tegnap tudatta: az általunk közöltekkel szemben a miniszterelnök ott volt december 15-én a kormányülésen, amikor ezt a döntést hozták. Szijjártó Péter egyébként másnap nyilatkozott arról, hogy a miniszterelnök a Fideszfrakció döntése szerint fog szavazni az Országgyűlésben. Tegnap megkérdeztük a miniszterelnöki szóvivőt, hogy Orbán Viktor hogyan szavazott a múlt szerdai kormányülésen, amikor a Rogán-indítványról határoztak, válaszul mindössze annyit mondott: a kormányálláspontot tudja megismételni, hogy nem támogatták a javaslatot. (Cs. I.)
