Hetek óta nyilatkozatcsatát vív a fővárosi önkormányzat, jobb híján önmagával. Az Alstom ugyanis rendre visszhang nélkül hagyja az egymásnak ellentmondó kijelentéseket.

– Az utolsó órákat éljük ahhoz, hogy a metróberuházás befejezése ne veszítse el a teljes realitását. Sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint júniusban – jelentette ki a Fidesz–KDNP önkormányzati győzelme után néhány nappal György István főpolgármesterhelyettes. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy a közgyűlés egyhangú döntést hozott: ha az Alstom július végéig sem tudja beszerezni a hatósági engedélyeket, fel kell bontani a beszállítói szerződést. Az Alstom pedig elbukott a vizsgán. György István másnap Kocsis István BKV vezérigazgatóval karöltve azonnali hatállyal felmondta a szerződéseket, és kísérletet tett a 215 millió eurós szerződés alapján kifizetett 50 százalékos előleg, valamint a jólteljesítési (10 százalékos) bankgarancia lehívására, egyúttal bejelentette kötbér- és kárigényét a szállító felé. (Azóta sem kapta meg egyiket sem.)

Alig telt el két nap és a városvezetés visszakozott. Tarlós István főpolgármester felvetette a megegyezés lehetőségét, tekintettel a kártérítési per okozta esetleges hátrányok kivédésére. Ezzel egyidejűleg költségvetési felügyelő kijelölését kérte a miniszterelnöktől a metróépítés körüli bizonytalanságok kivizsgálására. Felügyelőt azóta se neveztek ki – mint ahogy a BKV átvilágítására kirendelt csapat munkájáról se hallani semmit –, viszont újabb néhány nap múltán tárgyalóasztalhoz ültek a felek. A találkozó után György István lakonikusan közölte: végre rögzítették a feltételeket.

Kicsit talán elkéstek.A 2006-ban kötött kontraktusban foglaltakat nehéz felülírni. Mint például a vis maior eseményekre vonatkozó megállapodást. Ennek értelmében ugyanis az Alstom nem felel a típusengedélyek megszerzésének elmulasztásáért, ha az előzetes típusengedélyt megkapta, és a lehetséges összes fellebbezést benyújtotta. Az Alstom arra hivatkozik, mindezt megtette. Aligha meglepő ezek után, hogy a francia cég a BKV felmondását jogtalannak nevezte és a nanterre-i bíróságtól az előleg visszahívásának letiltását kérte. Tarlós István válaszul diplomáciai skandallumot emlegetett és segítséget kért a Külügyminisztériumtól. A taktika ennek ellenére sikeresnek bizonyult: a bíróság ítéletében megtiltotta a bankoknak az előleg és a garanciák visszafizetését. Tarlós pénzügyi főtanácsadója, Atkári János szerint a fővárosnak a végsőkig el kell mennie. A főpolgármesternek azonban úgy tűnik, máshol kezdődik a vég. Hétfőn ugyanis újfent kijelentette, hogy megegyezésre törekednek a franciákkal. Bár az előző városvezetés által a szerelvények gyártására kötött szerződés ezer sebből vérzik, de a szakértői számítások szerint kockázatosabb folytatni a pereskedést, mintsem megegyezni. A kormány képviselőivel – a miniszterelnök jelenlétében – folytatott konzultáció is ezt a döntést sugalmazta.

A főváros lapunknak eljuttatott közleményében újfent leszögezte: határozottan kíván fellépni a gyártóval szemben. Ha az Alstom kijavítja a metrókocsik hibáit és sikerül megszereznie a járművekre a szakhatósági engedélyeket, akkor Budapest ténylegesen nem fog veszíteni a szerződésen. Valóban. De miért tenné meg most, ha nem tette meg eddig? Sőt miért tenné meg most, annak ellenére, hogy a főváros már a szerződés felmondásával sem fenyegetőzhet?

A megegyezéshez tulajdonképpen nem is kellene sok. Csupán a Nemzeti Közlekedési Hatóság pecsétje. Az NKH pedig határozottan hajlékonyabbnak mutatkozik az utóbbi napokban. Hétfőn már a BKV is fizetőképesnek nyilváníttatott, s így visszakapta valamennyi vasúthatósági engedélyét. Egyes szakértők szerint az NKH hajlandó lesz enyhíteni az Alstom-fékek veszélyességével kapcsolatos álláspontján is.

Akár még járhatnak is majd ilyen szerelvények