Átment a darálón a médiatörvény
„Az éjszaka az Országgyűlésben elfogadták az új médiatörvényt. Az érvényben lévő törvény és a rádió szabályzata szerint hírhez véleményt nem fűzhetek. Ezért a szerkesztővel, Bogár Zsolttal egyetértésben most egy percig inkább néma csendben maradok, az új médiatörvény miatt tehát a 180 percből egy perc csend következik.” Így kezdte a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának kedd reggeli adását Mong Attila. Emiatt őt és Bogárt is berendelte magához Jónás István, a rádió új vezérigazgatója és Gazsó L. Ferenc főszerkesztő, majd az eset kivizsgálásáig letiltották őket a műsorból, de riporterként dolgozhatnak tovább. Az „elbeszélgetés” Mong blogbejegyzése szerint őszinte baráti légkörben zajlott, ahol Gazsó azt mondta, akciójuk „kicsit olyan volt, mint Sztálin halálakor, amikor elnémultak a keleti blokkban a rádiók, annyi különbséggel, hogy itt könnyek nem voltak”. Gazsó L. Ferenc közleményében azt írta, ez a „szokatlan megnyilvánulás” nem a 85 éve működő intézmény, hanem a munkatársak személyes véleményét tükrözi, a történtek körülményeiről pedig „tájékozódnak”.
Gazsó sorban a második műsorvezetőt tiltotta le: a minap Tölgyessy Péter korábbi fideszes politikustól vett búcsút, mert ukáza ellenére nem volt hajlandó bevenni a 180 perc keretében lévő műsorába Lánczi Andrást, a Századvég Alapítvány elnökét. Tölgyessy el sem búcsúzhatott a hallgatóktól, így hétfőn Mongék olvasták be búcsúlevelét; eszerint az új főszerkesztő közölte vele, hogy lényegileg át kívánja alakítani a hétfői beszélgetést, „főleg egy további szereplőt óhajt beléptetni a műsorba”, ami már egy „teljesen más” műsort jelentene, így ő nem tehet mást – elköszön.
Az egyes médiumok különbözőképpen tiltakoznak a média rendszabályozását célzó, hétfő éjjel elfogadott jogszabállyal szemben. Több újság korábban üres címlappal vagy tiltakozó publicisztikákkal, illetve gúnyos, a törvényt szándékosan sértő tartalmakkal jelent meg. Lapunk, amely kedden a szokásoktól eltérően címlapon közölte álláspontját az új szabályozásról, a törvényt megméretteti az Alkotmánybírósággal. A pécsi Periszkóp Rádió pedig pályázatot hirdetett a médiatörvény záróvitájának megzenésítésére, mondván, a „politikailag már kezelhetetlen problémának kíván művészi feldolgozást kínálni”. A tiltakozó akciók – melyek sorában megemlítendő a hétfő esti, kétezer fős civil tüntetés a Szabadság téren – alighanem folytatódni fognak a törvény január elsejei hatályba lépése után is; az is elképzelhető, hogy a médiacsomagtól leginkább sújtott, vagyonuktól, bevételeiktől és munkatársaik többségétől is megfosztott közszolgálati média szakszervezetei is összefognak a törvénnyel szemben.
A közszolgálati médiumoknál egyébként többen lapunktól értesültek arról, kik lesznek az új felügyelőik. Megtudtuk ugyanis, hogy a fideszes többségű médiakuratórium kedden Szadai Károlyt nevezte ki a négy közszolgálati médium közös felügyelő bizottságának elnökévé, aki az első Orbán-kormány idején Kövér László titkosszolgálati miniszter kabinetfőnöke volt, később a közrádió kuratóriumát irányította nyolc éven át fideszes delegáltként (elnökként, elnökhelyettesként). Az új, összevont felügyelőbizottságba (amelynek feladata a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna TV és a Magyar Távirati Iroda gazdálkodásának felügyelete) Bíró Ildikó korábbi fideszes parlamenti képviselőt, Nagy Lenke volt KDNP-s rádiókurátort, valamint Balatoni Mónika színházi dramaturgot választották meg tagnak. Balatonival novemberben kötött több mint négymillió forintos szerződést a közigazgatási tárca „stratégiai tanácsadásra”. Ő rendezte a Duna TV-n bemutatott „Mégis, lelkem, szeressed hazámat!” című alkotást, a Hírszerző szerint aláírója volt annak a petíciónak, amelyet a holokauszttagadó David Irving megszólaltatásáért megszüntetett közéleti műsorért, az Éjjeli menedékért indítottak. 2004-ben a Fidesz kulturális tagozatának gálaestjére rendezett műsort, és ő rendezte az idei augusztus 20-i ünnepség fő művét, az Összefogás Dalát is.
A négy tagot három évre választották, és 250 ezer forintos tiszteletdíjat kapnak. A bizottság ötödik tagját a közmédiumok delegálhatják. A médiakuratórium ellenzéki (MSZP-s, LMP-s és jobbikos) tagjai tiltakoztak a kormánypárti kinevezések ellen, de a kuratórium egyszerű többséggel dönthetett. (Emlékeztetőül: a médiakuratórium nyolc tagjából öt kormánypárti; őket kilenc évre választotta meg a parlament, miután a jelölőbizottságban az ellenzéki jelölteket kiszavazta a Fidesz. A megválasztott kurátorok tiszteletdíja 400 ezer forint.)
Az új médiatörvényt egyébként még hétfő éjjel is módosították, ezért csak hajnalban fogadták el. Az utolsó pillanatban nyújtott be „koherenciazavarra” hivatkozva huszonkét módosítást a parlament alkotmányügyi bizottsága, ezek közül viszont több javaslat a Fidesz saját korábbi előterjesztéseit is „ütötte”, vagyis „belső koherenciazavar” keletkezett a kormánypárton belül. A sajtóbírságoknál bizonyosan nem volt meg az összhang: az eredeti verzió alapján a médiumok a rájuk kiszabható (a nyomtatott sajtóra tíz-, az elektronikus médiumok esetében százmilliós nagyságrendű) bírságokat azonnal ki kellene fizetniük, a bírósági fellebbezésnek nem lett volna halasztó hatálya. A szakma tiltakozása nyomán L. Simon László, a kulturális és sajtó bizottság elnöke javaslatára a Fidesz a múlt héten enyhített ezen a szabályon, majd hétfőn Balsai István, az alkotmányügyi bizottság szintén fideszes elnöke mégis megpróbálta kiiktatni a halasztó hatályt. Végül a Simon-féle verzió nyert, így tehát januártól, ha egy médiahatósági határozatot bíróságon támadnak meg, akkor az ítéletig felfüggesztik az eljárást, nem lesz „rögtönbírságolás”.
Ezt a „koherenciazavart” egyébként a kormány sem segített feloldani, mivel a módosítások 106 pontban változtatták volna meg a törvényt, de a kabinet ezek egyikéről sem foglalt állást. Mindezt a záróvita során Mandur László (MSZP) a Fidesz belső politikai harcaként jellemezte; a Balsai-féle módosításokból pedig azt a következtetést vonta le, hogy „mindazt, ami kritikaként elhangzott eddig a médiatörvénnyel szemben, miszerint túlzott hatalmat jelent a regnáló hatalom számára, és elég szűk teret ad a média szabadságának, ezt sikerült tovább szűkíteni”. Karácsony Gergely (LMP) gyalázatnak nevezte a törvényt, mind a tartalma, mind a tárgyalásának módja szempontjából, „ahogy ez a törvény a parlamenti darálón átment”. L. Simon László a záróvitában azt mondta, nemhogy nem alkotmányellenes, de példaértékű, hogy a törvény hatálya nemcsak a televíziózásra és nemcsak a rádiózásra vonatkozik, hanem egyben kezeli a teljes magyar sajtót, „ebből nem következik az, hogy bizonytalanságot akarna a jogalkotó a nyomtatott sajtótermékek világában kialakítani”. L. Simon „visszalőtt” a vitában KGB-s módszereket emlegető jobbikos Novák Elődnek is, mondván, a kuruc.info hírportálra – amelyre Novák „néhamég azOrszággyűlésből is ír” – a nekik nem tetsző véleményeket megfogalmazó képviselők mobiltelefonszámát rendszeresen fölteszik, de még Karácsony Gergely édesanyjának a nevét, a lakcímét, a mobiltelefonszámát, e-mail címét is. „Ezeket a képviselőket rendszeresen zaklatják, éjjel-nappal a lehető legmocskosabb módon. (...) Ez nem sajtószabadság, képviselőtársaim!.” Erre Novák azt felelte, „ne játsszuk már a mártírt, hogy ez a legnagyobb probléma, hogy megjelennek ott (a telefonszámok – A szerk.). Itt az a nagy probléma, hogy maguk diktatúrát építenek!” Soltész Miklós (KDNP) ezt követően Nováknak címezve azt mondta, az ő számát is föltették, és több halálos fenyegetést is kapott, majd az ügyészség kinyomozta a hívókat, de úgy gondolta, hogy „kár lenne meghurcolni egy háromgyerekes édesapát azért, mert az ön lázítása után folyamatosan hívogat embereket”.
A hosszas vita után végül Balsai többi módosítását elfogadták, így például a digitális átállás határidejét legfeljebb 2014 vé gére tolják ki; mégsem büntethetik kétmillió forintra egy televíziós, rádiós műsor főszerkesztőjét, ha előzőleg már teljesítette a médiahatóság büntetését. A Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz beérkező frekvenciadíjak felhasználásáról, arról, hogy a pénz „milyen közérdekű célra, milyen módon használható fel”, maga a médiahatóság elnöke, Szalai Annamária dönthet. Az alaphoz kerülő tévés, rádiós, MTI-s archívumokat közgyűjteménnyé minősítik, a szerzői jogvitákat elkerülendő; az alaphoz kerülnek át a Magyar Rádió együttesei is. Változnak a műsorkvóták is: a kereskedelmi médiában éjszaka (éjféltől ötig) nem kell alkalmazni a magyar, európai és független művek arányára vonatkozó kvótákat, csak napközben. Az országos frekvenciát használó televízióknak hétköznap este 6 és 9 óra között, az országos rádióknak pedig reggel 8.30–9.30 között kell hírműsort közölniük, legalább 20, illetve 15 percben, a másoktól átvett híranyagok arányát pedig húsz százalékban maximalizálnák. A legnagyobb csatornákon (RTL Klub, TV2) hétköznap reggel 7 és 8.30 között legalább 15 perc hírműsorszámot vagy általános tájékoztató műsorszámot, este 6 és 9 között pedig legalább 20 perc hoszszúságú híradót kell sugározni, az országos rádióadókon pedig reggel fél hét és fél kilenc közt kell minimum negyedórás híradót adni. A híradókban közölt bűnügyi hírek húszszázalékos arányát pedig csak éves szinten kell teljesíteni – pontosították. Szintén új szabály, hogy a hatóság legfeljebb három évre pályázat nélkül adhat valakinek műsorszórási engedélyt, úgymond „közfeladat ellátására”.
A törvényt végül kétharmados többséggel (256 igen szavazattal, 87 nem ellenében) fogadták el, a Fidesz–KDNP egységes szavazataival. A törvény 2011. január elsején lép életbe, ha a köztársasági elnök is aláírja.
