Eltörölték a sajtószabadságot
Lapzártánk után döntött a parlament fideszes többsége az új médiatörvényről. A január elsején életbe lépő, hazai és nemzetközi szakmai felháborodással fogadott jogszabály valamennyi ismert médiatípusra érvényes lesz, beleértve az internetes hírportálokat, szerkesztett blogokat, a nyomtatott sajtót, a kereskedelmi és a közszolgálati médiát. A törvény miatti tiltakozásul az LMP-frakció tagjai narancssárga ragasztószalaggal tapasztották le a szájukat.
A szocialisták név szerinti szavazást kértek a jogszabályról (amely lapzártánkkor még tartott). A jogszabály egyik előzménye volt, hogy nyáron átalakították a médiafelügyeletet, megerősítve a közszolgálati médiumok fölötti kontrollt, kiterjesztve az ORTT-ből lett médiahatóság hatáskörét a nyomtatott sajtóra. Így az egész magyar média ellenőrzését kilenc évre kinevezett, fideszes ellenőrök, illetve általuk kinevezett felügyelők kezébe helyezték. Elfogadták továbbá a médiaalkotmányt, benne a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével, majd ezt követte az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda összevonása, vagyonának és munkatársai többségének átirányítása a médiahatóság alá. A folyamat egyik utolsó elemeként dolgozták ki az új médiatörvényt, amely számos új kötelezettséget ró a médiapiac szereplőire, beleértve a szolgáltatókat, a terjesztőket, a kiadókat. Az egyik legvitatottabb rendelkezés a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás vagy az emberi méltóság, a közerkölcs, vagy bármely kisebbség, többség burkolt, vagy nyílt megsértése esetén alkalmazható szankciókról szól.
Az eredeti törvényjavaslatban az szerepelt, hogy a sajtóbírságokat (napilapokra 25, online médiumokra 15, tévékre, rádiókra 50, a legnagyobbakra pedig akár 200 milliós büntetéseket) akkor is be kell fizetni, ha a büntetést bíróságon támadja meg az érintett médium. A szakmai kritikákra válaszul azonban L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának elnöke benyújtott egy módosítást (s ezt a fideszes többség a múlt héten meg is szavazta), amely alapján a bírósági fellebbezésnek halasztó hatálya lett volna a büntetés végrehajtására. Ehhez képest hétfőn Balsai István, az alkotmányügyi bizottság elnöke visszamódosította ezt a szabályt, vagyis az eredeti terv marad: fizetni kell, legfeljebb a bíróság utóbb megsemmisíti a büntetést. Mindezt Balsai azzal indokolta, hogy eddig éppen a „szinte automatikus bírósági felülvizsgálatok” miatt csökkent jelentősen a szankciók visszatartó ereje; „csak azon szankciók esetében indokolt fenntartani a végrehajtás felfüggesztésének lehetőségét, amelyek helyre nem állítható károkat, sérelmet okoznának egy esetleges későbbi pernyertesség esetén”.
Az csak lapzártánk után derült ki, hogy melyik verziót szavazták meg. Ha Balsai javaslatával együtt fogadták el lapzártánk után a médiatörvényt, akkor csak a legsúlyosabb büntetések (televízió-, rádióadók engedélyének felfüggesztése, megvonása) esetében lesz mód a halasztásra, a többi jogsértés szankcionálásánál nem. Ha Simonét, akkor valamennyi szankciót halasztó hatállyal lehet bíróság előtt támadni.
Szintén nagy port kavart az a szabály, miszerint a médiumokat a titkos informátoraik felfedésére kötelezhetik nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési érdekre hivatkozva, sőt a kereskedelmi médiumokat üzleti titkaik kiadására is kötelezhetik. Az elektronikus médiumokat pedig el is hallgattathatják, ha sorozatos jogsértést követnek el. Ez a szabály tegnap már biztosan nem változott.
A médiatörvénnyel többek között megváltoznak a műsorkvóták (több magyar zenét kell adni a rádióknak, több reklámot közölhetnek a közmédiumok, átszabják a hírműsorokra vonatkozó feltételeket is). Átalakítják a rádiófrekvencia-pályáztatást is, amelynek feltételeit a médiahatóság állapíthatja meg. A múlt héten a Fidesz befogadott egy jobbikos módosítást is, amely alapján a híradókban húsz százalékban maximalizálják a bűnügyi hírek arányát. Balsai módosítása nyomán ezt a szabályt felpuhítják, így ez a kötelezettség csak éves átlagban, és nem valamennyi bűnügyi hírre vonatkozik.
Pontosítják a „kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket”, amelyekre nem vonatkozhatna a kizárólagos közvetítés joga. A listát a médiahatóság készíti el, de azon csak a világ- vagy európai szintű események szerepelhetnének a módosítás szerint, amelyet az európai országok jelentős részében közvetítenek – „vagy magyar érdekeltségű” események, ezeket azonban nem definiálja Balsai sem.
