A történészt a kormány múlt heti döntése, a testület megszüntetése nem érte váratlanul, azt a tudományos kutatás korlátozásaként értékeli. Abszurdnak nevezte, hogy az új kormányhatározat alapján az előző rendszerben megfigyeltek nemcsak betekintést nyerhetnének a róluk írt ügynöki jelentések „eredeti példányaiba", hanem haza is vihetnék azokat. Szerinte, ha a kormány valóban engedélyezi a titkosszolgálati iratok magánkézbe adását, azzal úgyszólván bűncselekményre bújt fel. Törvény tiltja ugyanis, hogy bárki akár csak egy újságoldalt hazavigyen, mondjuk az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárából, vagy a Magyar Országos Levéltár iratait rongálja - mondta.

Borzasztó dilettantizmusnak nevezte Soós Viktor Attila történész azt, hogy a megfigyeltek hazavihetik a róluk szóló ügynöki jelentéseket. A Magyar Országos Levéltár munkatársa ezzel kapcsolatban az MTI-nek feltette azt a kérdést: mi van akkor, ha egy jelentésben több ember szerepel, akkor ki viszi haza az iratokat? Felhívta a figyelmet arra, hogy a Történeti Hivatalt, majd 2003-ban annak jogutódját, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát éppen azért hozták létre, hogy ezeket az iratokat szakszerű helyen őrizzék. „Ilyen sehol a világon nincs, hogy köziratot magánembereknek odaadnak” – tette hozzá.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára Kenedi szavaira úgy reagált: a kormány senkit nem biztat törvénysértésre, hanem éppen a törvényi kereteit biztosítja jövő év végéig a múlt teljes megismerésének. Szerinte a tudományos megismerés továbbra is biztosított lesz, a beszervezők, megfi gyelők anyagait korlátlanul, a megfigyeltekre vonatkozó adatokat a jogsérelmet szenvedettek önrendelkezési jogának figyelembevétele mellett lehet kutatni majd. A nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai.