Eötvös Pál

Népszabadság - Domaniczky Tivadar

Ez messze nem csak az újságírószakma problémája – állítja Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. Eötvös szerint a törvény hatása sokkal szélesebb körben lesz érezhető: ha sérül a nyilvánosság, a véleményszabadság, a sajtószabadság, akkor ezáltal az egész magyar demokrácia sérül. – Megteremtődött a nyilvánosság kontrollja, hiszen egy hatóság dönthet arról, mi számít jogsértőnek és mi nem. Ez az egész demokrácia sérelme – magyarázza. Emlékeztet: a sajtószabadság kialakulása jórészt spontán folyamat eredménye volt a rendszerváltás után Magyarországon. – Korábban is voltak kis visszalépések, különösen ami a közszolgálati médiát illeti, de ekkora lépést még nem tettünk hátra, hiszen most nemcsak a közszolgálatról, hanem a teljes elektronikus, nyomtatott és online sajtóról szó van – teszi hozzá.

Eötvös szerint nem is a sajtóra kiróható bírságok összege a lényeg, bár a tíz-százmillós tételekkel kétségkívül nehéz helyzetbe hozhatják a szerkesztőségeket, hanem az, hogy egy hatóságnak a bíróságok mérlegelési és ítélkezési jogkörébe tartozó jogosítványa jött létre. – Ez egyforintos bírságolás esetén is így lenne. Mellékhatásként persze az újságírók, szerkesztőségek, kiadók öncenzúrára való hajlama megnőhet, hiszen jogbizonytalanságban lesznek kénytelenek dolgozni – mondja.

Ráadásul, hangsúlyozza a MÚOSZ elnöke, a szabályok egy része meg sem valósítható. – A nyilvánosság ma már nem szorítható ennyire vissza. Nemcsak a technikai fejlettség, hanem a demokráciában elért szint miatt sem. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy minek ez az egész? – mondja. Hozzáteszi: nagy különbség van aközött, hogy a sajtó, bizonyos természetes törvényi korlátok között bár, de szabad, és aközött, hogy a véleményszabadság kénytelen utat törni magának, kijátszani a korlátozásokat.

A MÚOSZ már a hatóságot létrehozó és a közmédiát szabályozó törvény elfogadását követően is az Alkotmánybírósághoz fordult, jelen törvénnyel szemben ugyanezt megteszi. A jövőben minden módon igyekszik a sajtószabadságnak a jelen korlátozó körülmények között is érvényt szerezni – fűzi hozzá az elnök.

A Magyar Újságírók Közössége (MÚK) nem tartja tökéletesnek az új médiatörvényt, de elfogadhatónak és támogathatónak tartja azzal, hogy a mindennapi gyakorlat során tapasztaltak alapján menet közben finomítani, csiszolni, netán egyes pontjain változtatni kell – közölte Kósa Csaba, a MÚK elnöke. Az írott sajtó esetében elkerülhetetlennek látja a változtatást: szerinte nem lehet az elektronikus és az írott sajtó szabályozását egy kalap alá venni.

– Örülünk annak, hogy a törvénybebeemelték szervezetünk azon javaslatát, amely az anyanyelv, a szép magyar beszéd fokozott védelmét jelöli meg. Annak is örülünk, hogy a közszolgálati médiában megnő a hazai és az európai művek aránya. A magyar zenei kvóta megemelése szintén az egyetértésünkkel találkozik, régóta szükség lett volna erre – tette hozzá. Ugyanakkor nem örülnek annak, hogy azon javaslatuk, amely a közszolgálati médiában kizárta volna a reklámokat (a kieső bevételeket a költségvetés pótolta volna), kimaradt a törvényből. A MÚK a kereskedelmi csatornákon is csökkentette volna a reklámidőt.

Bizonyos, hogy a régi toldozott-foldozott sajtótörvény, illetve a médiatörvény nem felelt meg a feladatának. Az új szabályozás próbája a valóság lesz. Nem tartunk attól, hogy a sajtószabadság sérülne, mert aki az újságírói szakmát műveli, tudja, hogy mindig minden megírható – állítja a szervezet elnöke. Szerinte korántsem baj az, hogy „becsületsértő kifejezések odadobása helyett választékosan, gonddal, ötletesen, leleményesen kell megfogalmazni az írásokat”. „Ha a médiahatóság él azzal a lehetőségével, hogy gátat vet például a képernyőn elszabadult erőszaknak, horrornak, az erkölcsrombolásnak, már óriási nyereség. Ettől nem sérül a sajtó szabadsága. A tájékoztatás sokszínűségét sem veszélyezteti az, ha egy hírnek, tudósításnak hitelesnek kell lennie”.

– Nem értek egyet azzal, hogy majd a gyakorlatban kiderül, mennyire jó a törvény – mondja Szikora József, a Magyar KatolikusÚjságírókSzövetségének elnöke. Szerinte a törvényalkotóknak tudniuk kell, pontosan mit akarnak, hogy a döntéseik milyen következményekkel járnak. Szikora szerint időszerű volt a média újraszabályozása, bár a törvény egyes elemeit aggasztónak tartja. – Így például azt, hogy bírói ítélet nélkül meg lehet büntetni egy szerkesztőséget, még akkor is, ha ők maguk nem ismerik el a tartalom előállításával kapcsolatos vétségüket – mondja. Hozzáteszi: könynyen előfordulhat, hogy jóhiszemű újságírókat büntetnek meg, mert informátoruk megtévesztette őket. Azt sem tartja szerencsésnek, hogy a törvény ugyanúgy ítél meg óriáscégeket és kis szerkesztőségeket. Azt viszont helyesli, hogy a fiatalok szellemi, lelki fejlődését károsító műsorok készítőinek megbüntetése nem húzódik hónapokig, esetleg évekig.

A kormánytöbbség az utolsó utáni pillanatban ismét elvetette a sajtótermékeket bírósági kontroll nélküli azonnali bírságolásának lehetőségét. Ez a nagy vitát kavaró szabályozás kikerült a médiacsomagból, majd tegnap Balsai Istvánék javaslatára visszakúszott a törvénybe. Végül a hajnali szavazáson a Fidesz és a KDNP ismét elvetette. Az újságírói szakmai szervezetek vezetőit az újabb csavar előtt kérdeztük.

Kapcsolódó cikkek: A média és a 'kötcsei doktrína' | Az új médiahatóságnak üzenjük: Nem vagyunk az alattvalóid! | Elfogadták a szájkosártörvényt, de leszavazták az azonnali büntetést | Orbán számára presztízskérdés volt Rogán győzelme | Rogán megnyerte a szavazást a kormány "ellen"