Szájkosár a fa alá: ma szavaznak a médiatörvényről
Az Országgyűlés a tervek szerint ma tartja a hazai és nemzetközi szakmai felháborodást kiváltó új médiatörvény zárószavazását. A fideszes előterjesztés elfogadásához kéthamardos többség kell, s ha ez meglesz, akkor január elsejétől új világ köszönt a hazai médiára.
A terjedelmes jogszabálycsomag a nyáron elkezdődött átalakítások záróakkordjának tekinthető. Mint ismert, a Fidesz először a médiafelügyeletet alakította át a közszolgálati médiumok fölötti kontroll megerősítésével, valamint a médiahatóság hatáskörének kiterjesztésével a nyomtatott sajtóra. Így gyakorlatilag az egész magyar média ellenőrzését kilenc évre kinevezett, zömmel fideszes ellenőrök kezébe helyezték. Elfogadták továbbá a médiaalkotmányként ismertté vált törvényt, amely a sajtóra vonatkozó általános kötelességeket és jogokat állapítja meg, benne a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével. Ezt követte az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda összevonása, vagyonának és munkatársai többségének átirányítása a médiahatóság fennhatósága alá.
A folyamat betetőzéseként fogadják el az új médiatörvényt, amely – amellett hogy a médiacsomag korábbi elemeit ötvözi – rengeteg új kötelezettséget ró a médiapiaci szereplőkre. Megszűnik a nyomtatott sajtót szabályozó 1986-os sajtótörvény, így egyetlen jogszabálygyűjtemény vonatkozik januártól valamennyi ismert médiatípusra, beleértve az eddig nem szabályozott internetes újságokat, szerkesztett blogokat is. A törvény leginkább vitatott rendelkezése szerint a nyomtatott és az internetes sajtóorgánumokat tízmilliós, az elektronikusokat pedig százmilliós bírságokkal sújthatja jövő évtől a médiahatóság, ha megszegik az új jogszabályban felsorolt tilalmakat: a közerkölcsöt, az emberi méltóságot, személyiségi jogokat stb. A médiumokat a jövőben kötelezhetik titkos informátoraik felfedésére, például nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva; a szerkesztőségekben a médiahatóság gyakorlatilag házkutatást tarthat, lemásolhatja az újságírók jegyzeteit, üzletit titkok kiadására kötelezheti a kiadókat, és ha nem tesznek eleget ennek, az újabb tízmilliókba kerülhet.
Az elektronikus médiumokat akár el is hallgattathatják, ha sorozatos jogsértést követnek el. Ez a szabály részben már most is hatályos, amivel a médiatanács élt is, amikor 91 milliós díjtartozására hivatkozva felmondta a Roxy Rádió műsor-szolgáltatási szerződését. A legnagyobb, 200 milliós büntetéseket a piaci monopóliumok megakadályozására tartogatják, és a legnagyobb médiumokra szabhatják ki (ezek jelenleg az RTL Klub, a TV2, a Class FM és a Neo FM).
A médiatörvénnyel megváltoznak a műsorkvóták (több magyar zene, több reklám a közmédiában, kevesebb bűnügyi hír a híradókban stb.), a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályok (új korhatárszabályok, pornókategória), és átalakítják a rádiófrekvencia-pályáztatást is, amelynek feltételeit a médiahatóság állapíthatja meg.
A jogszabály ellen az utóbbi hetekben egyre erősödő tiltakozási hullám indult. Több lap üres címlappal jelent meg; a törvényt elfogadása után az Alkotmánybíróságnál támadja meg a Népszabadság. Az LMP a törvény mai végszavazásánál név szerinti voksolást kér, és mint azt Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes lapunknak elmondta, tiltakozásul narancssárga ragasztószalaggal fedik el a szájukat a szavazáskor.
A parlamenti szavazással egy időben, este hattól kilencig egyetemisták és magánszemélyek a sajtószabadság védelmében tüntetést szerveznek a budapesti Szabadság térre. Az eseményt a Facebook közösségi oldalon szervezik, és tegnap estig több mint kétezren jelezték részvételüket.
Közben formálódik a közmédia dolgozóinak érdekeit képviselő tucatnyi szakszervezet öszszefogása. Nem kizárt, hogy ők is közösen fognak fellépni – ez a szakszervezeti tárgyalások kimenetelének függvénye.(A több mint négyezer embert foglalkoztató közmédiumoknál ezerfős leépítés várható, akik pedig maradhatnak, azok többségének a médiahatósághoz tartozó vagyonkezelő alap lesz az új munkáltatója.) A médiatörvény zárószavazásának elnapolását követelte többek között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Sajtólevelezők Klubja és a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala. Nemzetközi szakmai szervezetek sora kritizálta az új jogszabályt, illetve kérte annak újragondolását, köztük a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezet (SEEMO), az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA), a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA), a Freedom House és az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) médiaképviselője.
Az erősödő tiltakozások nyomán menet közben valamelyest puhultak a sajtóbírságokra vonatkozó rendelkezések (például bíróságon lehetne kérni a felfüggesztését), illetve a kormányoldal részéről többen próbálják csillapítani az indulatokat. Orbán Viktor Bécsben „európainak” nevezte a tervezetet, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig a hétvégén az ATV-nek azt nyilatkozta: „adjunk egy kis időt, ha ez botrányos lesz, akkor úgyis akkora lesz a nyomás, hogy módosítani kell a dolgokat”, a magyar közvélemény és különösen az újságíró-társadalom egyébként sem olyan, „aminek a torkán bármit le lehetne nyomni”. Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője pedig a Délmagyarországnak adott interjújában úgy fogalmazott, amagyarmédiatársadalom aggályosnak tart néhány pontot a bírságolás mértékével, a helyreigazítás kérdéseivel kapcsolatban, „ezek reális reakciók, amiket mérlegelni kell”. Koltay András, a médiatanács tagja pedig azzal igyekezett csillapítani a kedélyeket, hogy „nem fog politikai szempontok szerint büntetni az új médiahatóság, pusztán be akarja tartatni a gyerekvédelmi, személyiségi jogi szabályokat, és fel akar lépni a gyűlöletkeltőkkel, uszítókkal szemben”. „Nem fenjük a fogunk a sajtóra” – nyilatkozta a Hírszerzőnek.
Az, hogy a kormányzat hogyan képzeli el az új médiavilágot, bizonyos jelekből már most is látható: a közmédiumok élére a Lánchíd Rádiótól érkezett vezetőket neveztek ki; a Petőfi Rádiót a Gój Motorosok alapító tagja irányítja; a hírügynökség vezetője, Belénessy Csaba a kormányhoz való lojalitás fontosságáról beszélt több nyilatkozatában; a Kossuth Rádió új főszerkesztője, Gazsó L. Ferenc pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megszüntette Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politológus rovatát a 180 perc című reggeli közéleti műsorban. A Hírszerző információja szerint ennek az volt az oka, hogy a Fidesz korábbi parlamenti képviselője nemet mondott Gazsó L.-nek arra a követelésére, hogy Lánczi András Fidesz-közeli elemzővel folytassa a műsort.
