Ügynöklisták magyar módra
Azon a szóbeszéd szerint több mint ötven, vélt állambiztonsági kapcsolatokkal rendelkező parlamenti képviselő neve szerepelt. Az ügynökkártyát később is előhúzták. Az Antall-kormány idején Torgyán József, aki akkor az FKGP elnökségi tagja volt, nem vette át a néhai miniszterelnöktől a személyre szóló politikai feddhetetlenségi vizsgálat eredményét tartalmazó borítékot. Több egykori párttársának nyilatkozata szerint
Torgyán Szatmári Sándor néven együttműködött a III/III-as szolgálattal, de ezt a politikus határozottan tagadta. Csak azt ismerte el, hogy kísérletet tettek a beszervezésére.
Később létrehozták az egészen 2005-ig működő átvilágító bizottságot, amely a közszereplők érintettségét vizsgálta. Ha valaki együttműködött az egykori belső biztonsági szolgálattal, illetve a tisztsége okán titkos jelentéseket kapott, annak a nevét nyilvánosságra hozták. Más szankció azonban nem volt. A legemlékezetesebb eset Medgyessy Péteré. A volt miniszterelnök D–209 fedőnéven a BM III/II-es szolgálatának, tehát a kémelhárításnak volt a hivatásos tisztje. A kormánytöbbség válaszul parlamenti vizsgálóbizottsággal mondatta ki, hogy az Antall-, a Horn- és az első Orbán-kormány tagjai közül csaknem tucatnyian működtek együtt az állambiztonsággal. Törvényi felhatalmazás híján az erre utaló adatok kezelését az adatvédelmi ombudsman erősen aggályosnak találta.
A Horn-kormány idején jött létre a Történeti Hivatal, amelynek átadták a Belügyminisztérium birtokában lévő titkosszolgálati dokumentumok jelentős részét. Egy 2003-as törvény alapján pedig az állambiztonsági iratok a Történeti Hivatal jogutódjaként létrejött Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához kerültek.
A titkosszolgálatoknál található további dokumentumok átadásának ellenőrzésére bizottságot hoztak létre, amelynek többek között tagja volt Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere is. A következő lépés: a még át nem adott iratok feltárására 2007-ben létrejött a Kenedi-bizottság, majd idén a mágnesszalagok feldolgozásában közreműködő újabb, szintén Kenedi János vezette grémium.