A ma már 96 esztendős Képíró azért tett feljelentést, mert Efraim Zuroff azt állította róla, hogy részt vett az 1942-es újvidéki vérengzésben, majd 1944-ben zsidók deportálásában. A volt csendőr ezt tagadja. A hajlott korára és betegségére hivatkozva maradt távol, ám a bíróság a Zétényi Zsolt ügyvéd által beterjesztett igazolási kérelmet elutasította. A döntés nem jogerős.

„Nem bántam meg, az nekem kötelességem volt”, hangoztatta az egykori újvidéki események kapcsán Képíró az október 9-i első tárgyaláson. Tehát nem tagadja, hogy valóban ott szolgált, amikor a honvédség és a csendőrség több ezer embert – civileket és gyerekeket is – fogdosott össze és lőtt a Dunába. 1943 végén eljárást indítottak, és a katonai bíróság Képírót – aki az akkori tényállás szerint saját kezűleg egyetlen embert sem ölt meg, mert a felsőbb utasításra vérengzéssé fajult razziákat a beosztottjai hajtották végre – hűtlenség miatt két hónappal később tízévnyi szabadságvesztéssel sújtotta.

Az ítéletet Magyarország német megszállása után hatályon kívül helyezték, s a százados ismét szolgálatba állhatott. Ám 1946-ban másodszor is elmarasztalták. A verdikt már 14 év börtön volt. Képíró azonban akkor már nem tartózkodott az országban: a szovjet csapatok elől Ausztriába menekült, ahonnan Argentínába távozott, és ott élt egészen 1996-os hazatelepüléséig.

Az ügyben 2006-ban Zuroff a magyar hatóságokhoz fordult. A Wiesethal Központ szerint Képíró – akit 1200 ember megöléséért tartanak felelősnek – a legkeresettebb, még élő háborús bűnösök közt van. Ezt követően a bíróság először azt vizsgálta, hogy végrehajtható-e az 1944-es ítélet, és 2007-ben másodfokon is arra a következtetésre jutott, hogy az semmis, és annak alapján nem lehet a volt csendőrt bebörtönözni.

Az ügyészség 2009 szeptemberében Képírót egyéb háborús bűncselekmények elkövetésének vádjával őrizetbe vette, ám a bíróság még a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését is szükségtelenül súlyosnak tartotta. Megállapították, hogy az egykori csendőr ügyét korábban jogerősen elbírálták, és újabb bizonyítékok felkutatására nincs esély, a bűncselekmény gyanúja sem állapítható meg. Másodfokon kimondták: a gyanú megalapozott, és helye van a büntetőeljárásnak, mert Képírót korábban hűtlenség miatt ítélték el, s most háborús bűncselekmény miatt járnak el vele szemben.

A nyomozás ma is tart, és Képírót folyamatosan hallgatják ki – tájékoztatott Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Arra vonatkozóan, hogy mikor várható az ügy lezárása, a szóvivő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.