Az IPI képviseletében AnthonyMills sajtószabadság-képviselő, a SEEMO részéről pedig Oliver Vujovic főtitkár és Marta Palics vezetőségi tag kétnapos látogatásának első napján a hazai közszolgálati, illetve kereskedelmi médiumok illetékeseinél tájékozódott, ma pedig állami tisztviselőkkel találkozik, köztük Szalai Annamáriával, a médiahatóság elnökével. A delegáció célja Vujovic szerint az, hogy a média helyzetéről, problémáiról és fejleményeiről tiszta képet alkothassanak. Lapunknak elmondta: a kereskelmi, illetve közszolgálati médiumok képviselőivel való találkozásukon számos kritikai észrevételt hallottak – még az utóbbiaktól is.

A nemzetközi szervezetek aggodalmát az váltotta ki, hogy a parlamenti döntésre váró fideszes médiatörvény-tervezet alapján sokmilliós bírságokat szabhatna ki a médiahatóság például a közerkölcsöt sértő vagy kiegyensúlyozatlanul tájékoztató médiumokra – és nem csak a közszolgálatiakra –, illetve, hogy az újságírókat titkos informátoraik felfedésére kötelezhetnék, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva például.

Úgy tudjuk, a sajtószabadság „őrkutyái” többek között a Magyar Rádió illetékeseivel is találkoztak. Nem sokkal a találkozó előtt derült ki, hogy Koltay Gergely, az MR2 Petőfi rádió frissen kinevezett főszerkesztője a Gój Motoros Egyesület „nemzeti érzelmű motorosklub” alapító tagja. Koltay az Index hírét megerősítette, viszont azt nyilatkozta, hogy már kilépett. Ezt azonban a szervezet vezetője cáfolta, és a gój motorosok honlapján továbbra is az aktív tagok között szerepel Koltay neve.

Egy másik közmédium-vezetőről is „meglepő” – lapunkban korábban ismertetett, de eddig cáfolt – információ derült ki: Ókovács Szilveszter, a Duna TV új vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elismerte, hogy az utolsó napokig nem tudott arról, hogy felkérik a televízió vezetésére. Ezzel meg is erősítette a Népszabadság korábbi értesülését, amely szerint több vezérigazgató-jelöltet csak közvetlenül a meghallgatása előtt értesítettek, ezért nem is lehetett kidolgozott koncepciójuk. (Ezt Balogh László, a vezérigazgatókat megválasztó kuratórium elnöke akkor tagadta.)

A készülő médiatörvényről több médiajogász is lesújtó véleményt fogalmaz meg. Bayer Judit szerint a tervezet semmibe veszi a sajtószabadság elvét. Lapunknak orwellinek nevezte a létrehozandó hírközlési és médiabiztos feladat- és hatáskörét. A biztos egyenlő lesz az elnök „személyes kopójával”, mert a médiatanács elnöke nevezi ki, tevékenységéről is neki és a médiatanácsnak tartozik beszámolással; mindez pedig lehetetlenné teszi, hogy független legyen. Ráadásul a panaszos ügyek kivizsgálása érdekében bármely médiumtól adatokat, nyilatkozatokat kérhet (ideértve az üzleti titkokat is), és ha ezeket nem, vagy csak hiányosan kapja meg, akkor a médiahatóság bírságot szabhat ki. Ennek mértéke a tervezet szerint legalább ötvenezer, legfeljebb ötvenmillió forint lehet. (Vagyis a nyomtatott sajtóra kiróható akár 25 milliós bírság dupláját szabhatják ki például hiányos adatszolgáltatás esetén, a médium pedig bíróságon támadhatja meg a döntést.)

– A médiatörvény koncepciója a rosszindulaton, a hataloméhségen és a bizalmatlanságon alapul – ezt egy internetes blogbejegyzésében írta Polyák Gábor médiajogász, Koltay Andráshoz, a koncepció egyik kidolgozójához, a médiatanács – Fidesz által jelölt – tagjának címzett nyílt levélként. „Milyen érv szól a nyomtatott és a teljes online média hatósági felügyelet alá vonása mellett? Milyen létező problémát lehet így megoldani, és milyen működő példát látunk ilyen rendszerre? Nincs érv, nincs igény, és nincs példa”, írja Polyák Gábor egyetemi oktató, aki szerint a szabályozás a tartalom nélküli előírásokkal és a médiumok létét fenyegető mértékű bírságok kilátásba helyezésével kizárólag a fenyegetettség érzésének fenntartását szolgálja. „Nem számít, hogy valaha is kiszab-e a médiatanács huszonötmilliós bírságot, nem számít, hogy valaha is eljárás indul-e blogok ellen, nem számít, hogy kiszabtok-e valaha is szankciót a közerkölcs megsértése miatt. Önmagában a lehetőség elfogadhatatlan, az elképzelhető legdurvább megsértése a közlés szabadságának.”

Tegnap esti hír: a Fidesz országgyűlési frakciója hétfőn dönt Rogán Antal kormány által nem támogatott alkotmánymódosítási javaslatáról, amely a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogát foglalná az alaptörvénybe.

Nem kap új frekvenciát a Klubrádió

A médiatanács tegnap eredménytelenné nyilvánította és lezárta a Budapest 92,9-es frekvenciára kiírt pályázati eljárást. A hullámsávot a választások előtt az ORTT-től már hivatalosan elnyerő pályázóval a médiatanács szerint azért nem lehetett megkötni a szerződést, mert a Klubrádió Zrt. a fővárosban már üzemeltet egy rádiót a 95,3 MHz frekvencián, de erről a jogosultságáról nem mondott le. A Klubrádió viszont már eredeti pályázatában és utána több beadványban is leszögezte, hogy nem kíván egyszerre két frekvencián adni, a régin elhallgatott volna.

A médiatanács most úgy döntött, hogy új pályázatot ír ki a 92,9-es frekvenciára. Szalai Annamária, a médiatanács elnöke még az ORTT tagjaként arra utalt, hogy a pályázatot eleve a Katolikus Rádió számára írták ki. A Klubrádió Budapesten a megszokott frekvenciáján, a 95,3 MHz-en sugároz tovább.

Szómentő

A Fidesz egyetlenegy illetékes döntéshozó testülete elé sem került „még csak hasonló anyag vagy terv sem”, mint amiről az a sajtóhír szólt, mely szerint a Fidesz kormányon megszüntetné a MTI-t, valamint összevonná a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót és a Magyar Rádiót – jelentette ki Szijjártó Péter pénteken. A Fidesz elnöki stábjának vezetője a párt elnökségi ülésének szünetében tartott siófoki sajtótájékoztatón az MTI azon kérdésére, hogy milyen tervei vannak a Fidesznek a közmédiumokkal, illetve milyen jövőt szán a párt az MTI-nek, úgy reagált: „az elmúlt napokban megjelent hírek kapcsán én úgy látom, hogy néhány médium hirdetett egy versenyt maguk között, és ennek a versenynek a célkitűzése valahogy úgy szólhat, hogy ki tud nagyobb hülyeséget írni a Fideszről”. (Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábvezetője 2010. január 8-án. Forrás: Fidesz.hu)