Három-négy évvel ezelőtt még mintatársasháznak tűnt a nagykanizsai Kazanlak körút egyik hetvennégy lakásos panelháza. A lakók nagy többsége pontosan fizette a közös költséget, a háznak volt némi megtakarítása, ráadásul sikerrel pályáztak a panelprogramra, amelynek kivitelezése – állami támogatásból és hitelből – nemrégiben el is kezdődött. Időközben viszont derült égből villámcsapásként érte a lakókat az: a gázszolgáltató levélben arról értesítette a házat, hogy már 12 millió forint a kifizetetlen számlájuk.

– Fel voltunk háborodva, de a közös képviselő nyugtatgatott minket, hogy csak egy tévedés okozza a bajt, hibás gázszámlát küldött a szolgáltató, és már intézkedett, hamar elsimítja az ügyet – mondta a ház egyik lakásában élő, névtelenséget kérő középkorú asszony. A közös képviselő azonban nem tudta „elsimítani” az ügyet. Olyannyira nem, hogy a nyáron napokig nem volt meleg víz a házban, az ősszel pedig a fűtést korlátozták hetekre. Mindennap csak néhány órán át voltak melegek a radiátorok. Mindezek után a lakók napról napra több kétes esettel szembesültek. Azzal például, hogy a ház központi fűtését biztosító kazán cseréje során – állítólag a lakók tudta nélkül – több tízmilliós adósságba verte a közösséget a közös képviselő. Aztán kiderült az is: nemcsak a gáz-, hanem a villanyszámlák sincsenek kiegyenlítve, és tartoznak a hulladékszállító cégnek is. Az összesítések szerint a ház adóssága ma már eléri a 18 millió forintot. A történtek miatt a lakók megváltak a korábbi közös képviselőtől és bejelentést tettek a rendőrségen, ahol vizsgálat indult. Mindezek után a lakástulajdonosok többsége egy társasházi ügyekre szakosodott ügyvédet bízott meg azzal, hogy –miként az egyik lakó fogalmazott – „rázza gatyába a házat”. A megbízott ügyvéd, Kővári Gergő Benjámin szerint annyi már most bizonyos, hogy a 18 milliós adósságból mindössze 2,8 millió a lakók közösköltségtartozása, ami egy hetvennégy lakásos ház esetében nem számít kiugróan nagy összegnek. Vagyis a lakók többsége rendszeresen fizette a közös költséget, benne a gáz árát, az összeg pedig a ház bankszámláira került. S hogy akkor hová lett a pénz? Az ügyvéd – arra hivatkozva, hogy még folyamatban van a sikkasztás, hűtlen kezelés és a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt indított rendőrségi vizsgálat – óvatosan válaszolt erre a kérdésre: több millió forintnak nyoma veszett, a szolgáltatók pedig nem kapták meg a számlák ellenértékét.

Az adósságok miatt a lakók kényszerhelyzetbe kerültek: dönteniük kellett, hogy vállalják a tartós fűtéskorlátozást, vagy elkezdik törleszteni a szolgáltató felé fennálló tartozásokat. Az utóbbit választották, noha sokuknak komoly terhet jelent az, hogy a havi 25-30 ezres közös költségen felül további 6-7 ezer forintot kell fizetniük minden hónapban. Ráadásul azok, akik korábban is tisztességesen fi zették a rezsiköltséget, becsapva érzik magukat, hiszen most lényegében ugyanazért a gázért másodszorra fizetnek.

Megkerestük a ház korábbi közös képviselőjét, ám ő nem kívánt válaszolni egyetlen kérdésünkre sem.

Kővári Gergő Benjámin szerint a Kazanlak körúti társasház kétes ügyeit a rendőrség előbb-utóbb felgöngyölíti, hiszen viszonylag egyszerű kideríteni, történt-e bűncselekmény, s a bankszámlákról hová került a pénz. Az viszont már nehezebb kérdés – folytatta –, hogy ha lesz felelős, akkor mikor, miként juthat eltűnt pénzéhez a lakóközösség. Ráadásul az ügyvéd szerint megkerülhetetlen a lakók felelősségének kérdése is.

– Furcsa, hogy csak akkor kerültek napvilágra a bajok, amikor korlátozták a fűtést, holott már évek óta átláthatatlan volt a gazdálkodás. Volt számviteli bizottsága is a háznak, de még ott sem tűnt fel senkinek, hogy több millió forint sorsáról semmit nem lehet tudni. Sajnos mindez nem egyedi eset. Általános tapasztalat, hogy a lakók jó része nem jár el kellő körültekintéssel, s a társasházak jelenlegi szabályozása sem kényszeríti erre őket – mondta Kővári Gergő Benjámin.

Markotán Tibor, a ház közös képviseletét ősztől ellátó Társas-Info Szolgáltató Kft. vezetője is úgy véli, hogy a szabályozás szigorításával elkerülhetőek lennének a hasonló esetek. Szerinte rettentően hiányzik egy olyan felügyeleti szerv, amely a közös képviselőket ellenőrizné, s ahová a lakók panaszaikkal fordulhatnának. Emellett szigorítani kellene a társasházak gazdálkodásának ellenőrzését is. Mint mondta, a jelenlegi előírások szerint kötelező az évi 10 millió forintnál nagyobb pénzforgalmú házak gazdálkodását könyvvizsgálóval ellenőrizetni, ám azt senki nem vizsgálja, hogy ez valóban megtörtént-e. Márpedig a közösség elemi érdeke volna ennek kikényszerítése.

– Ha a Kazanlak körúti házban elvégezték volna ezt a vizsgálatot, akkor már évekkel ezelőtt fény derült volna a gondokra, és nem halmozódhatott volna fel ekkor adósság – tette hozzá Markotán Tibor.

Nemcsak a gáz-, hanem a villanyszámlákat sem egyenlítik ki