Ügyek sorát dobhatja ki az Alkotmánybíróság?
Az általános forgalmi adóról, a személyi jövedelemadóról, az illetékekről, sőt magáról a költségvetésről szóló törvény egyes rendelkezéseit is támadják azokban az indítványokban, amelyek az idén érkeztek az Alkotmánybírósághoz (AB). Ezekben kisebb jelentőségű ügyekről – például az üzemanyag-megtakarításból származó jövedelmet terhelő szja-ról, az ingatlanok lízingbe adása kapcsán keletkező illetékfizetési kötelezettségről – van szó. De van olyan ügy is, amelyben az egyik bíróság fordult az AB-hez, mert alkalmazhatatlannak találta az adózás rendjéről szóló törvényt.
Bárhogy is döntöttek volna ezekről a beadványokról az alkotmánybírák, annak a büdzsére nézve legfeljebb mérsékelt hatása lenne. Nem ez a helyzet az egyes ágazatokat terhelő különadó kapcsán: ha ezt a törvényt semmisítenék meg, az legalább ötszázmilliárdos bevételkiesést jelentene, és nemcsak az idei, hanem a jövő évi meg az azt követő költségvetés is felborulhatna. Az AB tagjain tehát igen súlyos a teher. Mindezek a beadványok ugyanis a testület hatáskörét szűkítő alkotmánymódosítás hatálybalépése előtt érkeztek, egy ideig tehát úgy tűnhetett, hogy minden idők legnagyobb költségvetési kihatással bíró ügyét is érdemben vizsgálni kell.
Néhány hete már mindenki tudhatja, hogy korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. Az AB ugyanis „a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket” akkor vizsgálhatja felül, ha az indítványban „kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó (…) jogok” sérelme szerepel, és semmi más.
S hogy mi következik ebből? Az AB egyelőre vizsgálja a következményeket, SzikingerIstván alkotmányjogász azonban úgy véli, hogy a felsorolt ügyek mindegyikét visszadobhatják. Ennek oka – magyarázza –, hogy a hatáskörök szűkítéséről rendelkező alkotmánymódosítás hatálybalépése után a bírák csak az ott meghatározott körben járhatnak el. Emiatt szerinte a testületnek fel kell szólítania a beadványtevőt, hogy nyilatkozzék: fenntartja-e az indítványát. Ha igen, azt nyilván elutasítják, ám Szikinger szerint annak nincs akadálya, hogy a panaszos az új feltételeknek megfelelően módosítsa a korábbi beadványt.
Legfeljebb az a kérdés, talál-e megfelelő érveket, mert például az ágazati különadó vagy az ingatlanok után fizetendő illeték esetében nemigen lehet az emberi méltóság sérelmére hivatkozni. A demens betegek normatív támogatásának szabályozását támadó kifogás esetében viszont más a helyzet, mert a szociális és egészségügyi ellátások színvonala személyhez fűződő jogokat is érint, amire hivatkoznak is.
Kissé eltérő álláspontot foglal el Kolláth György alkotmányjogász. Ő úgy véli, az alkotmánymódosítás hatálybalépése előtt beadott indítványok esetében nem lehet megkövetelni, hogy azok egy későbbi jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek feleljenek meg. Ezért az ilyen beadványokat érdemben vizsgálni kellene. Szerinte az okoz gondot, hogy hiányoznak az átmeneti rendelkezések, ami egyébként nem rendkívüli, és az AB emiatt semmisített is meg jogszabályokat. Abban viszont mindkét szakértő egyetért, hogy a november 20-a után érkezett beadványoknak már maradéktalanul meg kell felelniük az alaptörvényben meghatározott feltételeknek, mert ellenkező esetben azokat az AB főtitkára elutasítja. Vagyis: például a visszamenőleges adózás vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítása, illetve a pénztárak „államosítása” miatt csak az emberi méltóságra hivatkozva érdemes panaszkodni, mert aki mást is felhoz az indítványában, az ugyancsak ügye igen gyors lezárására számíthat.
A hatáskörszűkítés után is marad azonban épp elég munkája az AB-nek, mert alig van olyan jelentősebb törvény, amit ne támadtak volna meg. Sorozatban érkeznek a beadványok például a végkielégítések visszamenőleges adóztatása, illetve a nyugdíjpénztári intézkedések miatt. Sokan támadták meg a kormánytisztviselők indokolás nélküli kirúgásának lehetőségét megteremtő törvénymódosítást és a médiaalkotmányt.
Sokan ellenzik az AB hatáskörének szűkítését
Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése megosztja a közvéleményt – derül ki a Medián november 12-e és 16-a között készített közvéleménykutatásának adataiból. Erről az intézkedésről a lakosság csaknem négyötöde hallott, és minden második ellenzi. A Fidesz szavazótáborában ezt a lépést a válaszolók negyede, de a Jobbik támogatóinak már a fele, míg az LMP és az MSZP szimpatizánsainak több mint nyolcvan százaléka elutasítja. Abban a kérdésben, hogy miért volt szükség az AB mozgásterének csökkentésére, már kevésbé oszlanak meg a vélemények
. A bevallottan Fidesz-pártiak harmada is úgy gondolja, mindenképpen meg kellett akadályozni, hogy az ágazati különadókról szóló válságtörvények az alkotmánybírák elé kerüljenek. Ezzel a vélekedéssel a Jobbik, az LMP és az MSZP híveinek körülbelül hatvan százaléka ért egyet. Az AB a jobboldali beállítottságú válaszolók között élvez nagyobb bizalmat, bár az utóbbi két hónapban ez az index a nullától százig terjedő skálán 69-ről 62-re csökkent.
A szocialisták táborában ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg: a testület elismertsége a körükben május óta folyamatosan romlott, és augusztusban – a korábbi 64-ről – 56 pontra esett. Szeptemberben azonban – nyilván a végkielégítések visszamenőleges adóztatását elutasító döntés hatására – öt ponttal emelkedett, de októberben ismét kilenc pontot zuhant, novemberben pedig majdnem ugyanennyit javult.
